Elszabadult a török infláció

Törökországban a fogyasztói árak éves inflációja júliusban több mint kétéves csúcsára, 18,95 százalékra emelkedett a júniusi 17,53 százalékról, meghaladva a 18,5 százalékos piaci várakozásokat, és éppen csak a jegybank irányadó, 19 százalékos kamatszintje alatt van.

A várakozásoknál nagyobb áremelkedés egyre erősebb nyomást gyakorol a jegybankra, hogy szigorúan fenntartsa a monetáris politikáját. A bank középtávon 5 százalékos célértéket tűzött ki.

A török statisztikai intézet szerint a fogyasztói árak havi alapon 1,8 százalékkal emelkedtek, szemben az elemzői konszenzusban szereplő 1,54 százalékkal, de valamivel lassúbb ütemben, mint az előző hónapban, amikor 1,94 százalék volt a drágulás. Az emelkedést elsősorban az élelmiszer-, a lakás-, az étterem- és a szállodai szektor hajtja.

Az elmúlt négy év nagy részében két számjegyű volt az éves infláció mértéke, 2019 áprilisában pedig az elmúlt időszak legmagasabb szintjére, 26 százalékra emelkedett. Az elmúlt hónapokban a líra gyengesége és a monetáris hitelesség megingása is emelte az inflációs nyomást. Az utóbbi elsősorban amiatt alakult így, mert Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette az elképzeléseivel ellentétes, szigorúbb monetáris politikája miatt az akkori jegybankelnököt, Naci Agbalt. Mindez a márciusi, utolsó kamatemelést követően történt, akkor a piaci várakozásokkal szemben nem 100, hanem mindjárt 200 bázisponttal, 19 százalékra emelte a jegybank az irányadó kamatot, hogy megfékezze az infláció elszabadulását, noha akkor a ráta még „csupán” 15,6 százalékos volt.

A bank akkor arra is ígéretet tett, hogy az infláció felett tartja a kamatokat. Ezzel szemben Erdogan egyes korábbi interjúkban többször is utalt arra, hogy a kamatok csökkentését várja a jegybanktól, ami befektetői bizalomvesztéshez és a líra rekordmértékű leértékelődéséhez vezetett.

Haluk Burumcekci, a Burumcekci Consulting vezetője a Reutersnek elmondta, hogy

a líra értékvesztése nélkül is 19-20 százalék körüli szintre emelkedhet az éves infláció a következő három hónapban, csökkenés pedig csak az utolsó két hónapban várható, és a legjobb esetben is 17-18 százalékos lesz az év egészében az árváltozás mértéke.

Hozzátette, hogy ha az áfakedvezményt szeptember végén nem hosszabbítják meg, az további 1 százalékos éves áremelkedést generálhat. Ezért az inflációs kilátások – véleménye szerint – az idén már nem teszik lehetővé a jegybanki kamatcsökkentést, nem számít kamatváltozásra augusztusban és az azt követő üléseken sem. Annak ellenére sem, hogy a bank a múlt héten 14,1 százalékra emelte az év végi inflációs előrejelzését – ami jóval a piaci várakozások alatti –, ugyanis a jelenlegi elnöke, Sahap Kavcioglu előrejelzése szerint az infláció erősen csökkenni fog a negyedik negyedévben.

Burumcekci előrejelzését támasztja alá, hogy a termelői árak 2018 októbere óta a legnagyobb mértékben, 44,92 százalékkal nőttek júliusban az előző év azonos hónapjához képest, 14 egymást követő hónap emelkedése után, de az ezt megelőző hónapban is 42,9 százalékos volt a költségek növekedése. Az árváltozást elsősorban a feldolgozóiparban tapasztalt 47,9 százalékos áremelkedés hajtotta. Havi szinten a termelői árak 2,46 százalékkal emelkedtek, ez némi lassulás a júniusi 4,01 százalékos emelkedés után, ám ez még kevés az inflációs aggodalmak enyhítésére.