Kísérletet tesznek az e-számlázásra

Tíz év alatt mintegy 100 milliárd eurós költségvetési megtakarítással kalkulálnak Romániában a cégek és a közintézmények közötti elektronikus számlázási rendszer bevezetésével. A folyamat szeptember elsején indul, egyelőre kísérleti jelleggel, tény azonban, hogy immár kormányszintű az elhatározás, miszerint keleti szomszédunknál is bevetnék az informatikát az adócsalások kiszűrésére.

A rendszert a pénzügyi tárca és a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ (CNIF) révén léptetik életbe.

Florin Cîţu miniszterelnök Facebookon történt bejelentése szerint a szisztéma lehetővé teszi az elektronikus számlák fel- és letöltését, valamint tárolását. „Ez egy kísérleti program, amelyet idővel a cégek közötti számlázásra is kiterjesztünk. A közbeszerzések terén alkalmazott e-számlázással Románia megfelel majd az európai előírásoknak” – olvasható az intézkedésnek a közösségi médiában közzétett üzenetekhez méltó tömörségű „részletezése”. Bejegyzésében a kormányfő a rendszer előnyeinek rövid ecsetelésére is kitért: „A kötelező elektronikus számlázás a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb költését teszi lehetővé, ugyanakkor növekszik az állami költségvetés bevétele.”

Áfaálmok

A Figyelő kiemelte: a bejelentés természetesen nem hirtelen felindulásból született. Híradások már 2018-ban szóltak arról, hogy a pénzügyi és a távközlési tárca szakemberei olyan számlázási rendszer kialakításán dolgoznak, melynek révén a területi pénzügyi igazgatóságok felügyelői azonos időben szembesülnek a kibocsátott számlákkal. Ily módon lehetővé válik a hálózaton belüli ellenőrzés, illetve azon esetek azonosítása, amikor indokolt az alapos helyszíni vizsgálat.

Mivel azonban Romániában több hasonló informatikai rendszer dőlt meg mindjárt a kezdést követően, a többség szkeptikusan kezelte a dolgot.

Újabb „füstjelek” 2020 áprilisában jelentek meg. Az akkor pénzügyminiszterként tevékenykedő Florin Cîţu megerősítette a rendszerépítés tényét, megfejelve azzal, hogy tesztelik a kasszagépek pénzügyi igazgatóságokhoz való közvetlen bekötését. A sajtótájékoztatón jelen lévő Ludovic Orban kormányfő ezt sietett kiegészíteni azzal, hogy az itáliai struktúra inspirálja őket, miután Olaszország látványos fejlődést ért el az e-számlázás révén. „Mivel Európa sereghajtói vagyunk az áfabehajtások terén, hatalmas tartalékaink vannak ezen a területen” – hangzott el akkor. A hatóságok végül ez év augusztusának első hetében rukkoltak elő az elektronikus számlázásról szóló bejelentéssel.

Jelenleg úgy működik a rendszer, hogy egy két cég között kiállított számlát mindkét vállalkozásnak a következő hónap 25-éig kell jelentenie a pénzügy felé, egy erre rendszeresített pénzügyi nyilatkozat kitöltésével. Így viszont az információ hatalmas késéssel jut el az adóhivatalba, hiszen előfordul, hogy a hónap első napjaiban kiállított számlát csak a következő hónap 25-én jelentik. Az így kikerekedő időintervallum már túl sok egy esetleges adócsalási folyamat leállításához. Jó esetben csak rögzíteni lehet a történteket, és kezdődhet a rabló-pandúr játék. A nagy csúszások következtében az elkövetőnek akár nyoma is veszhet. Ha viszont a hatóságok azonnali információhoz jutnak, képesek lehetnek az azonnali lépésre, s megakadályozhatják a csalást.

Ígéret és valóság

A szeptembertől elindítandó rendszer legnagyobb ígérete kétségtelenül a közpénzek hatékony felhasználása, az adócsalások visszaszorítása. Ha a cégek és a közintézmények között működni fog, a tervek szerint a magánszférára, a vállalatok közötti számlázásra is kiterjesztik e gyakorlatot. Jelenleg is készülnek e-számlák, de pénzügyi vizsgálat esetén kinyomtatva, papíralapon kell azokat beadni az ellenőrző hatóságnak.

Az adószakértők jó ideje arra biztatják a vállalkozókat, hogy digitalizálják a számlázásukat.

„Az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik a számlát, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét és az aláírás már nem kötelező, az adatbázisba elmentett számlát bármikor ki lehet nyomtatni, ha az adóellenőr az eredeti dokumentumot kéri. A már aláírt, lepecsételt, utólag kinyomtatott példány viszont csak másolatnak számít” – részletezte a Krónika című napilapnak Debreczeni László háromszéki adótanácsadó.

Az sem igaz, hogy az elektronikus számlázás teljes mértékben kiküszöböli az adócsalás lehetőségét. Ugyanis ha a számlázóprogram nem kapcsolódik a világhálóhoz, nem továbbítja automatikusan az adatokat. A számlát bevételező ügyfélnek azonban érdeke a jelentés, és akkor hamar felszínre kerülhet az esetleges csalás.

Sereghajtó ország

A közbeszerzési folyamatok elektronikus számlázásának a bevezetése amúgy uniós direktíva, amelynek Románia nem tudott eleget tenni a Brüsszel által kijelölt 2019. április 19-i határidőig. Pedig a folyamat felgyorsítása érdekében a vállalkozói szféra is lépett. Az IT-szektorban tevékenykedők által létrehozott Elektronikus Számlázásért Egyesület (AFE) elsősorban a bevezetés fontosságának a tudatosítását célozza, de a konkrét fejlesztésbe is hajlandó lett volna beszállni. „A tét a megfelelő romániai gazdasági és pénzügyi környezet mihamarabbi átalakítása a digitalizálás révén – jelentette ki a Wall-Street.ro portálnak Daniel Homorodean, az egyesület elnöke. – Ugyanakkor az elektronikus számlázás bevezetése alig róna terheket az adófizetőkre, miközben hatalmas költségvetési haszonnal kecsegtet.”

Az Európai Bizottság (EB) 2020-as jelentése szerint az uniós országok évente mintegy 140 milliárd eurós kárt szenvednek el az áfabefizetések elmaradása miatt, ami csalásokra, sikkasztásra, csődökre és csődvédelmi eljárásokra, valamint hibás számításokra vezethető vissza. Ebből Románia évi 6,6 milliárdos mínusszal veszi ki a részét,

miközben állami költségvetésének a bevételi része mintegy 70 milliárd euró volt a vizsgált 2019-es évben.

Az áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett forgalmi adó összegének a különbözete) terén pedig keleti szomszédunk az utolsó az EU-s államok között, a várt bevétel 33,4 százaléka nem folyik be az államkasszába.

Óvatos becslések szerint az elektronikus számlázás bevezetésével legalább 800 ezer romániai vállalkozás szabadulna meg a papíralapú számlák küldésének, illetve bevételezésének a kockázatától és költségétől. Nem beszélve arról, hogy egyetlen kattintásnyi közelségbe kerülnének a sikerhez az áfa-visszaigénylések terén. A cirka 20 ezer közhivatalban pedig a pénzügyi dokumentumok közötti meg nem felelés mértékét lehet ily módon jelentős mértékben csökkenteni, ami a román pénzügyi rendszer egyensúlyi állapota visszanyerésének az ígéretét hordozná.

A cikk a Figyelő hetilap augusztus 26-i számában került publikálásra.