Közép-Európában a leggyorsabb a kilábalás

Friss második negyedéves előzetes GDP-adatok érkeztek kedden Szlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Ukrajnából, Hollandiából és Magyarországról. A koronavírus szempontjából viszonylag nyugodt nyár után, valamennyi országban enyhítettek a korlátozó intézkedéseken, így a korábban is erősebb ipari termelés mellett jelentősen felpörgött a szolgáltatószektor, ezen belül pedig különösen a vendéglátóipar és a kiskereskedelem nőtt. 

A vakcinázási folyamat gyorsasága és a korlátozások feloldásának üteme nagyban befolyásolta, hogy mely országokban sikerült megközelíteni és melyekben meghaladni a járvány előtti szintet.

A vakcinázási arány azért is kulcskérdés, mert jelenleg valamennyi ország a negyedik hullám elején áll, így döntő lesz, hogy annak esetleges felívelése során milyen korlátozó intézkedésekre kényszerülnek majd. Különösen Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában rontják a kilátásokat a nagyobb ütemben növekvő fertőzésszámok, és az alacsonyabb oltottsági arány. Az uniós országok körében a további kilábalás eredménye többek között az EU helyreállítási alapjából származó források felhasználásának sikerén is múlik.

Magyarországon az európai szinten is kimagasló, míg a kelet-európai régióban a legmagasabb második negyedéves gazdasági növekedés eredményeképpen a gazdasági teljesítmény meghaladta a járvány előtti szintet.

Itthon éves összevetésben 17,9, negyedéves alapon pedig 2,7 százalékos volt a GDP-növekedés a második negyedévben. Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban egyaránt ettől némileg elmaradó, de szintén erőteljes, 2 százalék körüli negyedéves növekedésről számoltak be. Csehországban és Bulgáriában az újranyitás lendülete elmaradt a régiós versenytársakétól, így azokénál szerényebb, 0,6, illetve 0,4 százalékos a kibocsátás növekedése negyedéves alapon. Fontos kiemelni, hogy Románia és Szlovákia gazdasága már jelentősen túlnőtte, míg a magyar és a lengyel GDP mostanra haladta meg a világjárvány előtti szintjét. Ez alapján úgy tűnik, hogy

a régió kilábalási üteme megelőzi a nagyobb európai gazdaságokét, aminek fő oka az lehet, hogy a térségben a járvány által erősebben sújtott szolgáltató szektor arányaiban kisebb szeletét adja a gazdaság összteljesítményének.

A közép európai országoknál kevésbé büszkélkedhet Ukrajna az idei második negyedéves GDP-adatokkal, mivel a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent az első negyedévvel összevetve, amikor a visszaesés nagyobb, 1,2 százalék volt a tavalyi utolsó negyedévhez képest, ráadásul a lassabb oltási folyamat a jövőbeni kilátásokat is rontja. A holland GDP ezzel szemben egészen lenyűgöző, 3,1 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, és éves szinten is 9,7 százalék a teljesítménynövekedés, ezek a számok pedig bőven felülmúlták a piaci várakozásokat, ugyanakkor a gazdaság összteljesítménye még így is 0,9 százalékkal elmarad a járvány előtti szintjétől.