A szezon elején futótűzként járta be a horvát internetet a 24Sata napilap riporterének a videófelvétele, amelyen megörökítette, hogy egy privát strand „tulajdonosa” miként zavarja el őt a víz mellől. Az eset nagy port kavart, kormányzati szinten is foglalkoztak vele, hiszen a hatályos jogszabály kimondja, hogy a partnak a tenger dagályszintjéhez viszonyított hatméteres sávja az emberiség közös öröksége, és nem sajátítható ki. Ezalól csupán három kivétel van: ha a tenger közvetlen közelében műemlék jellegű építmény áll, ha a partvonal mellett közút húzódik, vagy ha az állam koncesszióba ad egy-egy szakaszt. Utóbbi kategóriába jellemzően csak a kikötők és a hajógyárak tartoznak, a strandok nem.
Ennek ellenére sokan önkényesen kisajátítanak maguknak partrészeket. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elkerítik vagy illegálisan beépítik a házuk előtti területet, vagy egyszerűen csak kihelyeznek egy „Magánstrand” feliratú táblát. Ezt sokáig senki sem ellenőrizte, a hatóságok a szállodások hasonló magatartása felett is szemet hunytak. Az Index.hr portál szerint a legnépszerűbb nemzetközi szállásfoglaló oldalon jelenleg 1575 olyan horvát szállásadó hirdet, aki azt állítja magáról, hogy privát strandja van. A hírek hallatán a tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális tárca számonkérést ígért és szigorúbb ellenőrzésbe kezdett.
A riporternő esete valóságos panaszlavinát indított el, újabb problémák bukkantak elő. Az egyik ilyen a nyugágyakkal és a napernyőkkel kapcsolatos.
Annak ellenére ugyanis, hogy a strandokat nem lehet kisajátítani, bevett szokás, hogy az önkormányzatok a hozzájuk tartozó plázsokon kiadják vállalkozóknak a strandszervizt, tőlük lehet napozóágyat és napernyőt bérelni. Ezzel általában nincs is semmi baj, amíg a partszakaszon üzletelő cég túlzásokba nem esik. Most több helyről érkeztek bejelentések, hogy az üzemeltetők elküldik azokat az embereket, akik nem igénylik a busás áron bérelhető kellékeket.
Természetesen ennek sincs jogalapja, ezért a minisztérium ellenőrei külön figyelmet fordítanak e gyakorlat felszámolására. Azt sem engedik meg, hogy partot dugig feltöltsék napágyakkal, ugyanis a törvény szigorúan előírja, hogy egy strand területének legfeljebb a 30 százalékát foglalhatják el a bérelhető alkalmatosságok.
A partszakaszokat bitorló apartman- és szállodatulajdonosok viselkedéséhez hasonlítható a turisták egy részének a magatartása.
Sok kellemetlenséget, viszályt szül, hogy egyesek éjszakára is kint hagyják a törülközőiket, nyugágyaikat, matracaikat, hogy másnap is az övék legyen a jó hely a plázson.
A jelenséget több önkormányzat is megelégelte, s a tettek mezejére lépett. Legutóbb a dél-dalmáciai Podgora vezetősége döntött úgy, hogy az egyértelmű tiltás ellenére is a parton hagyott holmit éjszaka összeszedi. A 2500 lelkes település strandján az akció első napjaiban esténként egy-egy kisteherautónyi kelléket szedtek össze a közmunkások. A polgármester asszony a médiában is hangoztatta: azzal, hogy valaki lefoglalja magának a partot, biztosan örömet szerez magának, és elégedetten, boldog emlékekkel tér haza, viszont más családok nyaralását megkeseríti. A strand mindenkié, a használati feltételek egyformák. Ennek megértését, ha kell, ilyen drasztikus fellépéssel lehet „elősegíteni” – közölte a településvezető. Hozzátette: azok, akik a saját cuccaikkal foglalnak el területet, semmivel sem különböznek azoktól, akik egész partszakaszokat sajátítanak ki.
A cikk a Figyelő hetilap legújabb számában került publikálásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.