Csak azért sem emel kamatot a lengyel jegybank

Nem követte a magyar és a cseh kamatemelések példáját mai ülésén a Lengyel Nemzeti Bank (NBP), pedig az ország éves inflációja az Európai Unió legmagasabb szintjére ugrott augusztusban.

A ráta 5,3-ot ért el, aminél magasabbra húsz éve nem volt példa Lengyelországban, az 1,5-3,5 százalékos jegybanki célsávot pedig messze meghaladja.

Miközben Közép-Európában szárnyal az infláció, a régió nyugodt embere a lengyel jegybankelnök, Adam Glapinski.

A döntés nem okozott meglepetést, az elemzők egyöntetűen arra számítottak, hogy a referenciakamat a 0,1 százalékos rekord alacsony szinten marad. Ezt a várakozást alátámasztott, hogy Glapinski a hét elején úgy nyilatkozott a PAP helyi hírügynökségnek: egy korai kamatemelés túl nagy veszélyt jelentene a gazdaság kilábalására a válságból.

Az NBP-nek a szigorra legkevésbé hajló döntéshozója, Eryk Lon is azt mondta: egyetért az elnökkel abban, hogy az inflációs feszültségek ideiglenesek.

Elemzők szerint mindez még mindig nem jelenti azt, hogy az év vége felé sem merül fel a kamatemelés gondolata, hiszen a bank egyes döntéshozói már most is idejét látnák a szigorításnak. Az elnök – akinek az akarata általában érvényesülni szokott a a kamatdöntésekben – úgy fogalmazott: a legfontosabb most az, hogy alakul a gazdaság jövőre. A monetáris ösztönzés visszavonására akkor kerülhet sor,

ha a gazdasági feltételek nagyon jók maradnak, a munkaerőpiac kedvező helyzetben marad, és az infláció meghaladja a központi bank célját

– mondta. Ugyanakkor leszögezte, hogy a bank nem hagyja figyelmen kívül a megemelkedett inflációt, és nem fogja megengedni, hogy tartóssá váljék. Csakhogy Glapinski nem tart attól, hogy a bérek emelkedése inflációs spirálhoz vezetne, és arra számít, hogy az infláció 2022 második negyedévétől lelassul.

Az infláció felpörgése nemzetközi jelenség, miután a gazdasági kilábalás a válságból lökést adott az alapanyag- és energiaáraknak, ugyanakkor a félvezetők és más beszállítói áruk, illetve a munkaerő hiánya, és a járvány folytatódó jelenléte okozta globális szállítási nehézségek szintén felhajtják az árakat az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ezért sok jegybank már elkezdte visszavonni pénzbőség-teremtő intézkedéseit, vagy akár kamatot is emelt, a többieknek pedig folyamatos fejtörést okoz ez a helyzet. Az infláció lefutásáról mindenütt hasonlóan gondolkodnak, és gyors csökkenésére számítanak a következő egy-két évben, de a folytatódó gazdasági nehézségekkel a háttérben más-más következtetéseket vonnak le a monetáris lazaság fenntartható mértékéről. Közép-Európa is – ahol még az euróövezetnél is jobban megszaladtak az árak – kettészakadt ebből a szempontból. Először a magyarok, majd a csehek is a kamatemelés útjára léptek. Érdekes mód az a két ország – Lengyelország és Románia – még nem, ahol a legmagasabb az infláció. 

Az inflációs nyomás várhatóan az ősszel sem enyhül Európában, sőt fokozódhat.

Az Erste Bank közgazdásza, Malgorzata Krzywicka szerint novemberre Glapinskiék is beadhatják a derekukat, és egy 15 bázispontos kamatemelés következhet. Az előretekintő kamatkontraktusok (FRAk) a piacon a következő hónapra már áraznak egy 20 bázispont körüli emelést. A nagy kérdés azonban, nem kavar-e be ismét a gazdaságnak a járvány.

A közelmúltban napvilágot látott adatok nem voltak fényesek, és mindebből még az is kisülhet, hogy a jövő éve első negyedére tolódik az első lengyel kamatemelés

– mondta a Bloombergnek Krzywicka.     

Az NBP novemberben frissíti makrogazdasági előrejelzéseit, és a valószínű emelkedés az inflációs jóslatokban Tatha Ghose, a Commerzbank szeniorfeltörekvő piaci közgazdásza szerint is lehetőséget teremthet a kamatemelés megkezdésére. Biztosra azonban ő sem veszi, hogy ez meg is fog történni. A tíz döntéshozó közül három már akár a mai ülésen is emelésre szavazhatott, és novemberben még egy csatlakozhat hozzájuk, Jerzy Kropiwnicki. De bizonytalan, kialakul-e többség a tíztagú testületben a kamatszigorítás mögött, a mennyiségi lazítás visszafogása azonban már most is benne van a lapokban – írta jegyzetében Ghose.

A jegybanki szigorítás késlekedése hátrányt jelent a régióban a zloty számára, mégis mintegy egy százalékot tudott erősödni az euró ellenében, 4,51-4,52 környékére, miközben a forint majdnem négy, a cseh korona több, mint három százalékkal erősödött.

A román leu a hetekben sorra ütögeti a rekord gyenge szinteket, az 5-ös vonalhoz közeledve.