Horvátország volt a magyarok egyik legkedveltebb úti célja nyáron

Csaknem duplájára nőtt a magyar turisták száma Horvátországban a koronavírus-járvány miatt nem túl erős 2020-hoz képest, de a 2019-es rekordév adatait nem sikerült megközelíteni – közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Ivana Herceg ismertette, hogy az E-Visitor rendszer adatai alapján szeptember végéig a vártnál jóval több, 442 ezer magyar utazott Horvátországba, és mintegy 2,5 millió vendégéjszakát töltöttek el ott.

Ez a turisták számában 98, a vendégéjszakák számában pedig 89 százalékos emelkedés az előző évvel összevetésben.

A küldő országok között Magyarország vendégszámban és vendégéjszakában egyaránt a hetedik legjelentősebb szereplő a horvát piacon. Ivana Herceg elmondta, hogy a magyarok körében a Kvarner-öböl térsége a legnépszerűbb, majd az Isztria, Split-Dalmát megye, Zadar és Sibenik térsége következik. A települések között Crikvenicát látogatta meg a legtöbb magyar, ugyanakkor Vir szigetén regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát.

Nemcsak a magyaroknak volt kedvelt célpontja az Adria, az év első kilenc hónapjában Horvátországot több mint 12 millió turista kereste fel, akik csaknem 80 millió éjszakát töltöttek el az országban.

Az egyéni és a szervezett utak aránya továbbra is azt mutatja, hogy a magyarok szívesebben választják az egyéni utazásokat (75 százalék), mint a szervezett utakat (25 százalék). Minden második magyar privát szállást választott, minden ötödik szállodát, minden tizedik pedig kempinget. A búvárturizmus és a hajós turizmus is egyre kedveltebbek a magyarok körében.

Népszerű utazási mód volt a közúti turizmus mellett a vasút is. Májusban a RegioJet, június végén a MÁV is nemzetközi vonatot indított Splitbe. A RegioJet ide első járatát a VG is elkísérte.

A várakozásokat felülmúló turisztikai szezonhoz hozzájárult a horvátok sikeres járványkezelése is. A Safe stay in Croatia kampány keretein belül a turizmusban dolgozókat előrevették az oltási sorban, és a beltéri maszkhasználatot nem törölték el még a nyári hónapokban sem. A negyedik hullám azonban déli szomszédunkat sem kíméli, egy nappal korábban 1911 új fertőzöttet azonosítottak, és 14 ember vesztette életét a betegség miatt.

A sajtótájékoztatón beszámolt a nyári szezon tapasztalatairól Mladenovics Anna spliti ideiglenes konzul is. Elmondta, hogy a június közepétől tartó három hónap alatt naponta öt hívás érkezett a Zárától (Zadar) délre eső területért felelős ideiglenes konzuli ügynökség telefonjára.

Három haláleset történt, 43 elveszett, ellopott úti okmányt kellett pótolni, egy letartóztatott nő ügyében volt szükséges eljárni, aki drónhasználat miatt került bajba.

Számos baleset vagy szabálysértés miatt is kértek segítséget magyarok, de a koronavírus miatt Horvátország déli részén egyetlen magyar sem került karanténba az idén nyáron.

A konzuli szolgálat munkáját megkönnyítette, hogy a horvát hatóságokkal kötött együttműködés keretében Zadarban és Pulában magyar rendőrök is szolgálatot teljesítettek, ami a sok odalátogató magyar számára is nagy segítség volt – zárta gondolatait Mladenovics Anna.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerült a horvát tengerrel kapcsolatban a környezetkárosítás témaköre. Bár a nagy óceánjárók kitiltását – amit Velence már bejelentett – egyelőre még nem lépték meg, ugyanakkor több festői szépségű tó esetében környezetvédelmi szempontból betiltották a fürdőzést.