Jobban teljesített a vártnál a brit gazdaság

Az előzetesen becsültnél jóval gyorsabban nőtt a brit gazdaság a második negyedévben, a statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön nyilvánosságra hozott végleges adatai szerint a GDP a várt 4,8 százalék helyett 5,5-del bővült a megelőző három hónaphoz képest. Éves összevetésben 23,6 százalékos a növekedés, ami szintén jelentősen meghaladja a 22,2-es előzetes becslést. Módosították a 2020-as végleges statisztikát is, eszerint a GDP „csak” 9,69 százalékkal zsugorodott, vagyis mégsem szenvedte el az elmúlt háromszáz év legnagyobb visszaesését, mert 1921-ben mínusz 9,71 százalékot mértek. A gazdaság így csupán az elmúlt 99 év legrosszabb eredményét nyújtotta a koronavírus-járvány miatt, és nem volt a leggyengébben teljesítő a legfejlettebb ipari államok (G7) között, mert egy szinten volt Németországgal, és megelőzte Olaszországot.

A GDP-növekedést a szolgáltatási ágazat hajtotta a korlátozások feloldásának köszönhetően, a szállodai szektor és az élelmiszeripar negyedéves bázison 87,6 százalékkal bővült, a lakossági kiadások 7,8, míg a feldolgozóipar csupán 1,8-del.

A folyó fizetési mérleg hiánya 8,88 milliárd fontról 8,6 milliárdra csökkent (egy font 417,32 forint), ami a GDP 1,5 százalékának felel meg. A font árfolyamára nem volt hatással a GDP-adat, nem mozdult el érdemben sem a dollárral, sem az euróval szemben.

Bár az április és június közötti időszak adatai megnyugtatók, a gazdaság növekedése azóta élesen visszaesett az ellátási láncban állandósulni látszó zavarok, a csip- és kamionsofőr-hiány miatt, és ez Ruth Gregory, a Capital Economics közgazdásza szerint arra kényszerítheti a jegybankot, hogy a nem túl távoli jövőben megkezdje az alapkamat emelését. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója is elismerte a héten, hogy a gazdaság csak valamikor a jövő év elején éri el a járvány előtti teljesítményét, vagyis egy-két hónappal később, mint ahogyan azt augusztusban várták.

A helyzetet várhatóan tovább rontja, hogy szeptember végével kifutott a kormány munkahely-támogatási programja, amellyel több mint 11 millió dolgozó bérének egy részét finanszírozták, mintegy 70 milliárd fontos költséggel.

Az ONS becslése szerint az utolsó napokban még mindig mintegy egymillió embert támogatott a program, nagyjából annyit, amennyi üres álláshely van az országban. Ennek ellenére szakértők attól tartanak, hogy a program kifutása a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

Köztük van Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics vezető nagy-britanniai közgazdásza, aki szerint „kétséges”, hogy a gazdaság elég felkészült-e a program kieső és a piacra visszatérő munkaerő foglalkoztatására. A munkabér-támogatás ráadásul akkor szűnik meg, amikor gyorsan nőnek a lakosság energiaszámlái a szektorban kialakult válság miatt (szerdán újabb három kisebb szolgáltató dőlt be), és kivezetik a heti húszfontos segélypótlékot. A kormány egy ötszázmilliós új támogatási csomagot szán arra, hogy a legszegényebbeknek segítsen átvészelni a telet – ezt csütörtökön jelentette be Rishi Sunak pénzügyminiszter.