Moszkva: kizárt, hogy újabb lezárások legyenek

Kedden 18 841 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak az egészségügyi hatóságok Oroszországban, ezzel az aktív fertőzöttek száma 564 ezer fölé emelkedett – 

a kórokozó oroszországi megjelenése óta még nem soha nem volt ennyi aktív beteg az országban.

Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök is önkéntes karanténba kényszerült, miután közvetlen környezetében több koronavírus-fertőzöttet is azonosítottak.

A szerdán közzétett adatok szerint a koronavírus szövődményeibe előző nap 792-en haltak bele, a halálozások száma hivatalosan ezzel 195 041-re emelkedett, de a Moscow Times által figyelt, a Rosszstat által rendszeresen közzétett többlethalálozási adatok szerint akár 596 000 halálos áldozata is lehet már a járványnak. 

Az orosz egészségügyi minisztérium adatai szerint mintegy hétszáz orvos is lehet a koronavírus áldozatai között, csak idén.

A Kreml szerint megbízhatatlanok az előrejelzések 

A magas járványügyi adatok, valamint az egészségügyi szakértők figyelmeztetése ellenére a moszkvai kormány a hét elején úgy döntött, szeptember 21-től újraindítja a légi közlekedést Szlovákiával, Spanyolországgal, Irakkal és Kenyával. Az orosz elnök szóvivője pedig szerdán azt nyilatkozta:

kizárt, hogy újabb járványügyi korlátozások legyenek Oroszországban, ez a kérdés jelenleg nincs napirenden.

Dmitrij Peskov szerint a szeptember végére várható újabb járványhullámról szóló előrejelzések megbízhatatlanok; mint mondta,

néhány virológus egy újabb, azonnali hullámra számít, mások azt mondják, ez csak később jön, de vannak olyanok is, akik szerint nem is következik be. Nagyon megoszlanak a vélemények.

A moszkvai kormányt nemcsak a közelgő (szeptember 17–19-re meghirdetett) választások tarthatják vissza az újabb korlátozások bevezetésétől, de a gazdasági kilátások is óvatosságra adhatnak okot.

A jegybank szerint bizonytalanok a kilátások

Az orosz gazdaság teljesítménye a Rosszstat múlt héten közzétett jelentése szerint 2000 óta a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal bővült az idei második negyedévben. 

Tavaly egy évtizede nem látott mélyrepülést hajtott végre az ország, a GDP 3 százalékkal zsugorodott. Ezt a hátrányt mostanra sikerült ledolgoznia. A gyengülő rubel azonban több szektorban is hátráltatja a visszapattanást, annak ellenére, hogy a járvány okozta válság kezelésére, illetve a parlamenti választásokra készülve a Vlagyimir Putyin június óta 7 milliárd dollárnyi forrást tett elérhetővé a gazdasági szereplők számára. Az infláció jóval a 4 százalékos jegybanki cél felett, 6,7-en állt a nyár végén, ami az alapkamat újabb emelésére (6,75 százalékra) kényszerítette az orosz központi bankot. 

Elemzői várakozások szerint nem a szeptemberi volt az utolsó kamatemelés az idén Oroszországban, a felmérések szerint ugyanis a fogyasztók a boltokban a hivatalos inflációs adatnál jóval nagyobb drágulással szembesülnek. 

Szakértők attól tartanak, hogy a keresetek elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése (legutóbb épp hétfőn, a katonák és a rendőrök bérének növelését jelentette be az orosz elnök) és az árak elszállásától való félelem arra sarkallja a lakosságot, hogy felhalmozásba kezdjen, mielőtt a fizetések vásárlóereje tovább csökken, ez pedig még tovább mélyítheti az inflációs spirált az orosz gazdaságban.

Az Orosz Központi Bank elnöke szerint ráadásul a gazdaságot fenyegető külső kockázatok is aggasztók ; Elvira Nabiullina a napokban arra figyelmeztetett, hogy legkésőbb a következő másfél évben megismétlődhet egy, a 2008-ashoz hasonló globális recesszió és pénzügyi válság. A jegybankelnök szerint a világszerte tapasztalt inflációs nyomás nem egy gyorsan múló jelenség, az az orosz gazdaság ez évre várt 4 százalékos növekedését is visszavetheti a következő években.

A gazdasági kilátásokat árnyalja, hogy bár az állástalanok aránya nyár közepére újra a járvány előtti szintre csökkent Oroszországban, súlyos munkaerőhiány mutatkozik több szektorban is. A járvány miatt bevezetett beutazási korlátozások, határzárak ugyanis a becslések szerint mintegy félmillió vendégmunkást tarthattak távol az orosz gazdaságtól az év eleje óta. A Kreml jelezte: tud a problémáról, de az ország határain érvényes korlátozások felülvizsgálatát egyelőre nem tervezi.

A jelek szerint még mindig lassan halad az oltás

Az orosz tiszti főorvos szerint az országban az elmúlt időszakban azonosított fertőzöttek 95 százalékánál a koronavírus delta-variánsát mutatták ki. Anna Popova úgy véli, az elsőként Indiában azonosított vírusmutáció nem okoz a korábbiaknál súlyosabb megbetegedéseket. 

A tiszti főorvos hozzátette: az országban elérhető oltások megfelelő védelmet nyújtanak a koronavírussal szemben.

Oroszország mostanáig négy vakcina használatát engedélyezte; a Szputnyik V mellett az egykomponensű Szputnyik Light, az EpiVacCorona, valamint legutóbb a CoviVac oltóanyagát. A legfrissebb adatok szerint több mint 46 millióan vették fel a 144 milliós lakosú Oroszországban valamelyik  koronavírus elleni vakcinát.  Szergej Lavrov külügyminiszter a napokban közölte: 

Oroszország kész engedélyezni az Európai Unióban is forgalmazott oltóanyagokat, ha az EU is engedélyt ad a Szputnyik vészhelyzeti alkalmazására. Az Európai Gyógyszerügynökség március eleje óta halogatja a döntést a vakcina engedélyezéséről.

Az Oroszországban széles közben használt saját fejlesztésű Szputnyik V vakcina hatékonyságát vizsgáló friss kutatások szerint a kétkomponensű oltóanyag 94,8 százalékos biztonsággal véd a súlyos megbetegedés ellen a második dózis után. Egy Argentínában végzett kutatás szerint a védettség a második oltás utáni első hat hónapban tovább nőhet. Az első oltás 78,6 százalékos hatékonysággal véd a súlyos megbetegedés ellen. Az Oroszországban már tavaly augusztus óta használt Szputnyik V klinikai tesztjeinek végső eredményeit októberre ígérte a moszkvai egészségügyi minisztérium.