Nem értik az ausztrálok, min lepődtek meg a franciák

Hatalmas felháborodást okozott a francia kormányzatban a hét közepén bejelentett döntés, amely szerint Ausztrália mégsem vásárol francia tengeralattjárókat, ehelyett saját maga építi meg azokat amerikai és brit segítséggel. Jean-Yves LeDrian védelmi miniszter „hátba szúrásként” értékelte a lépést, és Scott Morrison ausztrál kormányfő is elismerte pénteken, hogy a döntés károkat okozhat a kétoldalú kapcsolatoknak. A sértődés azonban szerinte érthetetlen, mert mindez nem érhette váratlanul a franciákat, ugyanis ő személyesen tudatta még júniusban Emmanuel Macron elnökkel, hogy felülvizsgálták az álláspontjukat, és lehetséges, hogy más megoldást választanak.

Hosszan vacsoráztunk Párizsban, és nagyon is világossá tettem, milyen komoly aggodalmakat jelent számunkra hagyományos meghajtású tengeralattjárókat beszerezni a jelenlegi új stratégiai környezetben. Azt is világossá tettem, hogy a döntést a nemzeti érdekeink figyelembevételével kell meghoznunk

– nyilatkozta Morrison az 5aa rádiónak. 

A kormányfő a növekvő kínai katonai fenyegetésre és arra utalt, hogy az ország 2016-ban elsősorban politikai, másodsorban anyagi megfontolásból nem nukleáris, hanem hagyományos, dízelmeghajtású tengeralattjárót rendelt a Naval Group néven is ismert francia DCNS-től.

A szerződés 12 darab Shortfin Barracuda Block 1A típusú tengeralattjáróról szólt, eredetileg mintegy 31 milliárd euró értékben, amely azonban mára 50 milliárdra nőtt.

A csütörtökön bejelentett háromoldalú védelmi megállapodás értelmében Ausztrália amerikai és brit segítséggel épít majd nukleáris meghajtású tengeralattjárókat.

Figyelmeztető jel lehetett volna a franciák számára a Politico szerint az is, hogy az ausztrál kormány áprilisban nem volt hajlandó aláírni a projekt második szakaszáról szóló megállapodást. A problémák azonban gyakorlatilag azonnal megkezdődtek, amint Canberra a franciákat választotta partnernek az üzlethez a németek vagy a japánok helyett.

Az első aggodalmakat az ausztrálok számára a kiberbiztonság jelentette: a szerződést 2016 áprilisában írták alá, és a DCNS augusztusban elismerte, hogy hackertámadás érte, miután kiszivárgott 22 ezer dokumentum az Indiában gyártott Scorpene tengeralattjárói harci képességeivel kapcsolatban.

Az ausztrál védelmi minisztérium akkor mindjárt figyelmeztetett, hogy a legmagasabb szintű kibervédelmet követeli meg a projektben, az ellenzék pedig a szerződés azonnali felfüggesztését követelte.

Az anyagi kérdések is meggondolásra késztették Ausztráliát. A projekt ára az elmúlt öt évben majdnem megduplázódott, és ebben az összegben még nincsenek is benne a fenntartás költségei, amelyek a hadrendben tartás teljes ideje alatt előzetes becslések szerint meghaladják a 90 milliárd dollárt. Ráadásul a szigetországnak sürgősen le kellett volna cserélnie hat darab régi, Collins-osztályú tengeralattjáróját, amelyek élettartama 2026-ban lejár.

Tengeralattjárók nélkül Ausztrália kiszolgáltatott lenne, az első Barracudákat azonban a francia vállalat nem tudja leszállítani 2035 előtt, a teljes megrendelt flotta utolsó darabjait pedig csak a 2050-es években.

Canberra ezért az év elején úgy döntött, hogy teljesen újjáépíti a meglévő tengeralattjáróit, ami szintén több milliárd dolláros költséggel jár.

A legnagyobb gondot azonban a Politico szerint valószínűleg az okozta az ausztrál kormánynak, hogy a franciák nem tartották be az egyik alapvető fontosságú ígéretüket.

A DCNS eredetileg vállalta, hogy a Barracudákat Ausztráliában építi meg, 90 százalékban helyi vállalatok közreműködésével, ami 2800 álláshelyet jelentett volna. Tavalyra azonban a 90 százalékot 60-ra módosították, az idén azonban még ettől is visszatáncoltak, arra hivatkozva, az ausztrál alkatrészek nem érik el az elvárt minőséget.

Rex Patrick szenátor, a beszerzés ellenzője szerint a kormány eddig mintegy kétmilliárd ausztrál dollárt költött a projektre (egy ausztrál dollár 217,84 forint), és nyilvánvalóan költségekkel jár a szerződés felmondása is, de „ez még mindig sokkal olcsóbb, mint folytatni”. A francia védelmi miniszter figyelmeztetett, hogy a dolognak „még nincs vége”, a végső döntést pedig minden bizonnyal bíróság mondja majd ki.