Rezsistopot hirdethet a román kormány

Váratlan fordulatot vett az energiahordozók jelentős drágulását tompító intézkedések ügye Romániában, miután a kormány az eddigi elutasítás után mégis hajlik az árak befagyasztására. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette: vizsgálják a földgázár maximálásának lehetőségét, a bukaresti energiaügyi minisztérium és a versenytanács illetékesei egyeztetést kezdeményeznek erről az Európai Bizottság képviselőivel.

Keressük a legjobb megoldást az elmúlt időszakban bekövetkezett áremelkedések kezelésére

– jelentette ki a liberális kormányfő, aki néhány napja még azt mondta: az uniós rendelkezések miatt nem tartja lehetségesnek, hogy felső határt szabjanak az energiaáraknak. Miután azonban az EU hat tagállamában szintén felmerült az ármaximálás ötlete, Cîţu szerint „furcsa lenne”, ha Romániában lennének a legmagasabbak az árak. 

Ha vannak országok, amelyek szabályozzák az árakat, akkor már nem beszélhetünk szabad piacról

– állapította meg.

Romániában épp a szabad piacra történő átállás után drágultak látványosan az energiahordozók: tavaly júliustól a földgáz, idén januártól pedig az áram árát is liberalizálták a háztartások számára. Augusztusban a villamos energia ára 24,65, a földgázé pedig 20,55 százalékkal nőtt a tavalyi év nyolcadik hónapjához viszonyítva, az energiaárakat – villanyáram, földgáz és távhő – együtt vizsgálva pedig 21,51 százalékos az áremelkedés. (Emiatt júliusi 5-től 5,3 százalékra nőtt az éves román infláció.) Ez azonban csak az átlagértékét mutatja, októbertől a szolgáltatók többsége további áremeléseket jelzett előre, nem egy közülük 80–110 százalékkal emeli a gáz árát. 

Lapunknak egy piaci szereplő elmondta: 

az árrobbanás egyik oka, hogy a piac két főszereplője, az állami Romgaz és az osztrák tulajdonban lévő OMV Petrom a kitermelt energiahordozó mennyiségének csupán a 40 százalékát értékesíti belföldön, a többit exportálja.

A szolgáltatók a világpiaci trendekkel magyarázzák a drágítást, sokan viszont spekulatív okokat is sejtenek a háttérben, ezért a bukaresti parlament vizsgálóbizottságot hozott létre az áremelkedés okainak kiderítésére.

A törvényhozásban nemrég megszavazott úgynevezett sérülékeny energiafogyasztók védelméről szóló jogszabály alapján mintegy félmillió háztartás, vagyis több millió ember részesül állami fűtéstámogatásban már novembertől. Az egy főre eső nettó jövedelem alapján kiszámolt állami juttatás azonban csak az alacsony keresetű fogyasztók esetében számottevő, míg 70 ezer forintnak megfelelő összeg fölött a támogatás elenyésző. 

További lépésként a kormány azt tervezi, hogy a havonta 30 és 200 kilowattóra közötti mennyiségű villamos energiát felhasználó fogyasztók esetében az állam állná a legalacsonyabbnak számító 64 bani/kilowattóra (45,2 forint), valamint a 82 bani/kilowattóra átlagár (57,9 forint) közötti különbséget. Ezáltal a mintegy 8 millió háztartásból 5,1 millió részesülne állami támogatásban, ami 13 millió embert jelent. A földgázzal fűtő háztartások közül az évente legfeljebb 1200 köbmétert fogyasztók (ez mintegy 2,3 millió háztartás) számlájának 25 százalékát az állam automatikusan kompenzálná.