Az urnákhoz járulnak ma a német szavazók, hogy megválasszák a 709 tagú parlament, a Bundestag képviselőit. A választások győztesét nehéz megjósolni, mivel a jobbközép pártunió (CDU-CSU) az utolsó felmérések szerint szűkítette az előnyt, amelyre a kisebbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (SPD) augusztusban tett szert.
A választás mindenképpen lezárja az Angela Merkel CDU-s kancellár neve fémjelezte másfél évtizedes korszakot, és jó eséllyel az első hárompárti német szövetségi kormány megalakulásához vezet, mert legalábbis a felmérések – és az arányos német választási rendszer – alapján két párt várhatóan ezúttal nem tud majd kormányzó többséget biztosítani.
Az utolsó közvélemény-kutatások szerint közvetlenül a választás előtt 25-26 százalék volt az Olaf Scholz alkancellár, pénzügyminiszter vezette SPD támogatottsága, 22-25 a CDU-CSU-é (akiknek kancellárjelöltje Armin Laschet), 16-17 százalék a Zöldeké, 10,5-12 százalék a liberális FDP-é, és ennél kisebb a Baloldali Párté (Die Linke). A szakemberek szerint a legnagyobb politikai változást egy baloldali (SPD-Zöldek-Die Linke) kormánykoalíció hozná.
Bárki alakítja az új kormányt, az elemzők szerint Németország nagy kihívások előtt áll: évtizedes lemaradást kell behoznia a modernizációban, hogy megőrizze erős pozícióját az élesedő nemzetközi versenyben, tovább hajtva Európa gazdaságát is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.