A szétrobbanás szélére került Bosznia, a szemek Brüsszelen

A délszláv háborúk lezárulta óta nem volt olyan fűtött a politikai klíma Bosznia-Hercegovinában, mint most – figyelmeztettek pénteki jegyzetükben a Raiffeisen elemzői, miután Milorad Dodik, az 1995-ös daytoni békével létrehozott szövetségi állam hármas elnökségének szerb tagja arról tájékoztatta az európai uniós országok nagyköveteit, hogy az államalkotó Szerb Köztársaság folytatja a kivonulást a szövetségi intézményekből.

A csaknem 26 évvel ezelőtt aláírt daytoni egyezmény – amely létrehozta a Szerb Köztársaságból és a bosnyák–horvát  Bosznia-hercegovinai Föderációból álló államot, lezárva Európa legvéresebb konfliktusát a második világháború óta – amerikai bábáskodással született meg. 

Azóta az Egyesült Államok levette a kezét a régióról, ahol régen működik az orosz befolyás, megjelentek a kínai befektetések, jelentős a mozlimok száma, az EU ígérete pedig, hogy tagjai közé fogadja a balkáni államokat, évtizedek óta nem valósult meg. A hetekben a koszovói–szerb határon is felszökött a feszültség. 

A Reuters jelentése szerint a szerb vezető tagadta, hogy a cél a Szerb Köztársaság kiszakadása volna az államból, ehelyett teljes autonómiára törekednek.

Nincsen háború, nem lesz háború, és nem is lehetséges a háború

 – mondta, és tagadta azt is, hogy a tagköztársaság katonai előkészületeket folytatna. A több mint hároméves, százezer áldozatot követelő háború emléke azonban még élénken jelen van Bosznia-Hercegovinában, és az egyre radikálisabb belpolitikai retorika félelmeket kelt. Bosznia-Hercegovina jövő októberben választásokat tart, és a kampányokban itt nem ritkák az erős szavak, a mostani helyzet azonban a megfigyelők szerint minden korábbinál feszültebb. 

A reakciók és az atmoszféra a politikai színtéren B&H-ban soha nem volt ilyen nyomott és fűtött a daytoni békeegyezmény elérése óta 

– foglalta össze az elemzés.

A Daytonban született alkotmány nem hagy lehetőséget rá, hogy a szerbek egyoldalúan kivonuljanak a szövetségi intézményeikből és függetlennek nyilvánítsák magukat, azonban a daytoni egyezmény nem biztosított olyan mechanizmust sem, amelynek alapján az állam fel tudna lépni az alkotmányellenes viselkedés ellen – írták a Raiffeisen elemzői. 

A szemek most a nemzetközi közösségre szegeződnek, és nem kizártak az erőteljes reakciók, sőt az EU akár gazdasági szankciókról is határozhat a Szerb Köztársaság politikusai és finanszírozóik ellen

 – tették hozzá. Az Egyesült Államokban Dodik már feketelistán van a daytoni megállapodás megsértéséért. 

Az egymásnak feszülés nem teljesen új, a szerbek már a nyáron elkezdték a kiválást. Júliusban a polgárháborúban történt genocídium tagadása bűntetté vált Bosznia-Hercegovinában, és valószínű, hogy minden egyes alkalommal, amikor ezt a rendelkezést alkalmazzák, kiújul a politikai feszültség. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti szlovéniai Nyugat-Balkán-csúcson fogadkozott, hogy Bosznia-Hercegovina és az egész régió az EU-hoz tartozik, de ez messze nem volt elég ahhoz, hogy véget vessen a kiválási folyamatnak, amint azt Dodik mostani és múlt heti nyilatkozatai is megmutatták. 

Már a múlt héten elmondta, hogy a szerbek elhagyják a bosnyák fegyveres erőket, a legfelsőbb bírói testületet, az adóadminisztrációt, sőt a titkosszolgálatot is – gyakorlatilag mindazokat az intézményeket, amelyek a szövetséget összetartják. Brüsszel amúgy sem túl acélos befolyását tovább rongálta egy szeptember végi Reuters-jelentés – amelyre Leyen igyekezett rácáfolni – arról, hogy az EU további bővítését több tagállam is – mint Dánia, Franciaország, Hollandia és Bulgária – ellenzi. A szlovéniai csúcsértekezletről a Politico a következő címmel számolt be: Az EU vezetői támogatják a balkáni bővítést – csak nem mostanában.