BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az EKB dilemmázik: kell-e új válságkezelő eszköz?

Az Európai Központi Bank egy új kötvényvásárlási programot tanulmányoz, amely a vészhelyzeti eszközvásárlási program megszüntetése után kezelné a esetleges piaci zavarokat. A PEPP alternatívájáról – ha lesz ilyen – decemberi ülésén dönthet az EKB.

Az Európai Központi Bank egy új kötvényvásárlási programot tanulmányoz, hogy a jövő márciusban lejáró Pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) helyett legyen eszköze az annak fokozatos kivezetése miatt felmerülő esetleges piaci zavarok megelőzésére – értesült a Bloomberg.

A terv egyrészt felváltaná a jelenlegi vészhelyzeti eszközt, másrészt kiegészítené a régebbi, határozatlan idejű mennyiségi enyhítési programot (APP), amelynek keretében havonta 20 milliárd euró értékben vásárolnak adósságot

– mondták az egyeztetések bizalmas jellege miatt a nevük elhallgatását kérő tisztségviselők. Hozzátették, még nem született semmilyen döntés a témában. Az EKB szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a munkatársak sok elképzelést megvitatnak, de ezeket nem feltétlenül terjesztik a kormányzótanács elé.

Fotó: AFP

A források szerint egy ilyen kezdeményezés egyfajta biztonsági intézkedés lenne arra az esetre, ha az 1850 milliárd eurós PEPP-program tervezett márciusi kivezetése a magasan eladósodott országok, például Olaszország kötvényeinek jelentős piaci eladását váltaná ki.

A terv szerint a vásárlásokat szelektíven hajtanák végre, ezzel megkerülnék azokat a szabályokat, amelyek előírják, hogy a központi bankok az egyes országok gazdaságának méretéhez viszonyítva vásárolhatnak adósságot.

Ez a szabály azóta érvényben van, hogy 2015-ben megkezdődtek a nagyszabású eszközvásárlások. Célja eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az EKB kormányokat finanszíroz, amit a törvény tilt.

Az EKB kötvényvásárlásait szigorú szabályok határozzák meg, ezek közül azonban néhányat a válságra hivatkozva átmenetileg feloldottak, hogy az EKB képes legyen reagálni a gyorsan változó piaci viszonyokra. Ezek a szabályok többek között azt írják elő, hogy a kötvényvásárlásoknak az egyes országok gazdaságának méretével, nem pedig az államadósság nagyságával kell arányosnak lennie, és hogy az EKB-nak előre meghatározott összegű adósságot kell vásárolnia egy jól meghatározott időszak alatt. Emellett kizárólag befektetésre ajánlott kötvényeket vásárolhat, és egyetlen ország adósságának legfeljebb egyharmadát birtokolhatja.

Ezek a szabályok megnehezítik az olyan erősen eladósodott országok segítését, mint Olaszország és Spanyolország, és ellehetetlenítenék Görögország „bóvli” besorolású kötvényeinek vásárlását.

Már jó ideje vita témája a konzervatívabb és a lazább monetáris politikát pártoló döntéshozók között, hogy a rugalmasságot milyen mértékben és meddig célszerű fenntartania a banknak, nehogy újabb válságot generáljon. Az új kötvényvásárlási program a PEPP kivezetését követő esetlegesen problémákat hivatott kisimítani.

Az olasz és a német referenciaadósságok hozamkülönbsége – amely az unió kockázatának szorosan figyelt mérőszáma – jelenleg 107 bázispont körül van, ami a több hónapos sáv felső határát jelenti.

Christine Lagarde, az EKB elnöke és Fabio Panetta, az igazgatótanács tagja türelemre intett az EKB ultralaza politikájának szigorítása előtt – derült ki a Reuters vonatkozó közleményéből. Az ezzel kapcsolatos monetáris politikai bejelentés továbbra is decemberben várható, és ekkor dönthet a bank a vészhelyzeti vásárlási program megszüntetéséről is. Lagarde azonban már maga is jelezte, hogy a pandémiás programot egy új program követheti, azonban annak részleteiről, a felhasználható keretösszeg nagyságáról még nem beszélt. Luis de Guindos alelnök hétfőn megerősítette, hogy az EKB az év utolsó politikai ülésén dönt arról, hogy milyen alternatívái vannak a PEPP-programnak, ha egyáltalán szükség van alternatívákra.

Frissítés:

Az Európai Központi Bank csütörtök délután közzétett szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből kiderült, hogy az eszközvásárlások nagyobb mértékű csökkentését, és komolyabb inflációs aggodalmakat tápláltak, mint azt az ülés utáni kommunikációjuk sugallta.

Mivel a gazdaság szilárd lábakon áll, a 3,4 százalékos infláció pedig jóval az EKB célkitűzése felett van, a döntéshozók decemberben a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben csökkenthetik az ösztönzőket. A jegyzőkönyv szigorítás mellett szóló további érveiről az alábbi cikkünkben olvashat részletesebben.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.