Belemar a járvány a szolgáltatásokba, mutatják az európai aktivitási indexek

Nem okozott meglepetést, hogy a pénteken közzétett beszerzésimenedzser-indexek (BMI-k) szerint októberben lanyhult az euróövezet gazdaságának aktivitása, de hogy mekkorát, az igen, bár

a stagnálást jelentő 50 pontos vonal feletti adatok továbbra is azt mutatják, hogy a gazdasági kilábalás azért folytatódik. 

Meglepetésre a német ipar sokkal jobban pörög a vártnál – ami a közép-európai beszállítóknak jó hír –, és ugyanez a helyzet az eurózónán kívül az Egyesült Királyságban is, ahonnan pedig a kontinenshez hasonlóan folyamatosan érkeznek a hírek az ellátási nehézségekről és az energiakrízis hatásairól.

Az euróövezeti BMI 54,3-ra csappant a szeptemberi 56,2-ről, pedig az elemzők magasabb, 55,2-es indexre számítottak. Váratlan az adatsorban, és kontrasztban áll az elmúlt hetek borús európai híreivel, hogy a feldolgozóipari részindex szinte változatlan az erős 58,5 pontos szinten, ahelyett hogy 57-re csökkent volna, ahogy az elemzők várták. Ezzel szemben a szolgáltatások indexe tényleg nagyot esett ebben a hónapban: a szeptemberi 56,4-ről 54,7-re csökkent, majdnem egy teljes ponttal az elemzői konszenzus alá.

Még nem ismerjük valamennyi eurózónatag adatait, de a két legnagyobb gazdaság számait is közzétették pénteken, és a részleteket vizsgálva kiderül, hogy főleg a német szolgáltatások BMI-je rogyott meg, 56,2-ről 52,4 pontra, mélyen az 55 pontos várakozás alá. Ezzel szemben a német iparban – ahonnan dőlt a panasz mostanában, és valóban dülöngélt a termelési volumen, a járműszektorban pedig nagyot esett – alig csökkent az aktivitás, 58,4-ről 58,2-re. Ezzel szemben a francia ipari index tényleg jól érzékelhetően gyengült, 55-ről 53,5 pontra, a szolgáltatások viszont köszönik, jól vannak: a BMI még emelkedett is, 56,2-ről 56,6-re. A Csatorna túloldalán viszont teljes az öröm: a briteknél az ipari és a szolgáltatási index is emelkedett: az előbbi 57,1-ről 57,7-re, az utóbbi 55,4-ről 58-ra. 

Összességében az euróövezeti gazdasági aktivitás hat hónapja nem mutatott ilyen alacsony növekedést 

– írta közleményében az euróövezeti BMI-felméréseket összeállító IHS Markit. A kínálatban kialakult szűk keresztmetszetek és a járvány miatti aggodalmak különösen az ipart sújtották, de a szolgáltatásokra is hatással voltak. Eközben a felmérések rekordmagas áremelkedésekről számolnak be, hisz a cégek áthárítják költségeik emelkedését a vásárlóikra. A munkahelyek teremtésében összességében 21 éve nem voltak ilyen szépek a számok, a kilátásokon azonban nyomot hagy a járványhoz kötődő aggodalom a beszállítások miatt – tette hozzá az IHS Markit.

Az 52 pontos német összesített BMI-mutató február óta a legalacsonyabb, az 54,7 pontos francia április óta. Mindkét országban emelkednek a járványgörbék, de a németeknél sokkal látványosabban.

Bert Colijn, az ING fő eurózóna-közgazdásza a nem szűnő, sőt emelkedő inflációs feszültséget emelte ki az adatsorokból. A vállalkozások rekordarányban emelik fogyasztói áraikat, ami megkérdőjelezi, hogy ideiglenes-e az inflációs feszültség, a munkaerőpiaci fejlemények ugyanakkor gyorsuló növekedésre utalnak a bérekben. 

Milyen mértékben történik ez meg, ez a trillió eurós kérdés

– írta Colijn. 

Az EKB héjái számára, akik inkább hamarabb, mint később befejeznék az eszközvásárlásokat, ez további táplálék

– tette hozzá. A várakozások szerint az EKB decemberben megkezdheti gigantikus pandémiás kötvényvásárlási programja kivezetését, a régebben létező kötvényvásárlási programot viszont kiszélesítheti. A nagy kérdés, mindez milyen változásokat hoz a teljes pénzbőségteremtő mennyiségi lazításban, amely alacsonyan tartja az európai állampapírhozamokat.