Hivatalos: megtorpant a német gazdaság

Peter Altmaier német gazdasági miniszter szerdán hivatalosan is megerősítette az egy nappal korábban már kiszivárgott információkat, miszerint Németország 2,6 százalékra csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését, de a jövő évre vonatkozó becslését 4,1-re emeli, míg 2023-ban a gazdasági folyamatok normalizálódásával párhuzamosan már csak 1,6-es bővülésre számít. A bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó felülvizsgált kormányzati előrejelzés az áprilisi prognózisban szereplő 2021-ben 3,5, 2022-ben pedig 3,6 százalékos gazdasági bővülésről szóló becslést módosítja.

Az új előrejelzés szerint az infláció az idei év egészére vonatkozóan 3 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 2,2-re, 2023-ban 1,7-re enyhül.

A beszállítói láncban kialakult fennakadások és az elszálló energiaárak elsősorban az ipari termelést, ezen belül a feldolgozóipar, különösen az autógyártás teljesítményét vetik vissza, azonban a német fogyasztók hangulata mégis javult novemberre vonatkozóan, szemben a várt romlással, annak ellenére is, hogy a fogyasztók gazdasági növekedéssel és jövedelmük alakulásával szembeni várakozásai egyaránt romlottak – derült ki a GfK szerdán publikált adataiból.

A hangulatindex 0,9 pontra emelkedett az októberi 0,4-ről a várt mínusz 0,5 helyett. A novemberre vonatkozó eredmény a legmagasabb a 2020. áprilisi 2,3 pont óta.

Az index novemberi emelkedése a költekezési hajlandóság javulására és a megtakarítási hajlandóság gyengülésére utal, ami Rolf Bürkl, a GfK elemzője szerint az inflációs várakozásokra vezethető vissza. Az árak várható emelkedése miatt ugyanis a fogyasztók hajlamossá váltak előre hozni nagyobb beszerzéseiket. Amennyiben azonban az áremelkedés tartósnak bizonyul, az mindenképpen negatív hatással lesz a fogyasztói hangulatra, és ezzel fékező hatást fejt majd ki a gazdasági növekedésre – tette hozzá Bürkl.

A fogyasztók konjunkturális várakozásait számszerűsítő mutató 1,9 ponttal, 46,6-re csökkent az előző havihoz képest, ami még így is viszonylag magasnak számít, az egy évvel korábbit pedig 40 ponttal haladja meg.

A jövedelmi várakozások mutatószáma 14,1 ponttal, 23,3-re csökkent az előző havihoz képest, míg az egy évvel korábbit a mutató értéke 13,5 ponttal haladja meg. A költekezési hajlandóság mutatószáma 6 ponttal, 19,4-re, tíz hónapja a legmagasabbra emelkedett.

Ez az eredmény annak fényében tovább árnyalódik, hogy a német gazdaság veszített a munkaerő-felvételi hajlandóságából. Az Ifo foglalkoztatási barométere októberben 103,6 pontra csökkent a szeptemberi 104,3-ről. Ennek ellenére a munkaerőpiac továbbra is fellendülőben van. A feldolgozóiparban a foglalkoztatási barométer szinte változatlan maradt. A nyersanyagokkal és köztes termékekkel kapcsolatos ellátási problémák még nem tükröződnek a vállalatok foglalkoztatáspolitikájában. A szolgáltatók körében a mutató csökkent. A vendéglátóiparban továbbra is keresnek új munkatársakat, akárcsak a munkaerő-közvetítő ügynökségek. A kereskedelemben a vállalkozások bővíteni szeretnék a személyzetet, és az építőiparban is van még kereslet új alkalmazottak iránt, bár az előző hónaphoz képest kisebb mértékben.

Noha a beszállítói láncban kialakult fennakadások a foglalkoztatáson még alig tükröződnek, azonban a német exportőrök már erősen érzik a negatív hatást, ennek megfelelően pedig októberben nagyot romlott a rájuk vonatkozó üzletihangulat-index is – derült ki az Ifo gazdaságkutató kedden közölt adataiból.

Az exportra termelő vállalatok körében a szeptemberi 20,5 pontról 13-ra csökkent októberben az üzletihangulat-index, a legalacsonyabb szintre idén február óta.

Clemens Fuest, az Ifo elnöke elmondta, hogy az alapanyagok beszerzésében jelentkező problémák az exportra is átgyűrűztek. Hozzátette, a vállalatok változatlanul élénk exportkeresletre számítanak, elsősorban az elektronikai ágazatban. Jelentősen romlott a megítélése a vegyipari export alakulásának, valamint az autóipari kilátásoknak. Az élelmiszeripar ugyanakkor nem számít a kivitel csökkenésére.