Izlanddá válna Horvátország

Horvátország északkeleti része mélyen benyúlik a Kárpát-medencébe, amely köztudottan a világ egyik termálvizekben leggazdagabb területe.

Ezen erőforrás hasznosítása egyelőre kezdetleges fázisban van. Az országszerte ismert huszonnyolc lelőhelyből eddig mindössze tizennyolcat használnak valamilyen módon, de a geológusok szerint Szlavónia alatt még legalább negyven, bőséges utánpótlású hévízforrás húzódik meg. E készlet feltárását a kormány kezdeményezésére hamarosan elkezdik - írja a Figyelő. A kutatást a szakértők a horvát olajtársaság, az Ina, illetve elődje, a Naftaplin fúrásaira alapozzák. A Mol résztulajdonában lévő horvát cég az elmúlt évtizedekben több mint négyezer próbafúrást végzett az országban földgáz és kőolaj után kutatva, ám legtöbbször semmit sem találtak, legfeljebb hévizet.

A jövő évre tervezett kutatófúrások célja, hogy azonosítsák, feltérképezzék és rangsorolják a lelőhelyeket, illetve a víz minőségét. Lényeges a hőmérséklet, a kémiai összetétel, valamint az utánpótlás. Korábban ugyanis a szénhidrogénre vadászó mérnököket kifejezetten bosszantotta a termálvíz, ezért néhány kivétellel a furatokat betemették, majd továbbálltak. A legjelentősebb, világszenzációnak számító kakukktojás az Eszék-Baranya megyei Bizovac közelében 1967-ben felfedezett forrás. A furatból ugyanis 95 Celsius-fokos, sós, ásványi anyagokban rendkívül gazdag víz tört elő. A felfedezés bejárta a világsajtót, mivel a forrás a legforróbb sós, hipertermális víz Európában. Rövid idő alatt fel is építettek itt egy rehabilitációs és wellness-köz-pon-tot, amely azóta is vonzza a látogatókat.

Gyógyvizek

A bizovaci fürdőn kívül említésre méltó még a daruvári, a lipiki és a krapinai terma. A daruvári víz gyógyhatásait már az ókorban ismerték, a településen római fürdő működött. Ma a városban üzemel az ország legnagyobb sportrehabilitációs központja.

Az itt előbukkanó 46 fokos víz jót tesz az ízületeknek és az izomzatnak.

Ide járnak feltöltődni a világbajnoki ezüstérmes horvát labdarúgó-válogatott tagjai és az ország olimpikonjai. A néhány kilométerre délebbre található Lipiken tör elő az ország balneológiai szempontból legjelentősebb forrása, amely kémiai összetételéből adódóan kiváló több mozgásszervi betegség kezelésére is. A 64 fokos víz, miután kihűl, fogyasztásra is alkalmas, palackozott ásványvízként árusítják. A krapinai forrás 41 fokos. Kémiai tulajdonságai révén elősegíti a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők gyógyulását.

Erőművek

Déli szomszédunk a geotermikus energiát idestova két éve villanyáram-termelésre is használja. Jelenleg egyetlen ezen erőforrást hasznosító, bináris elven üzemelő erőmű működik a területén, amelyet egy török cég épített Belovár külvárosában. Egy ilyen létesítmény kivitelezése sokba kerül, sőt kifejezetten drága,

de nagyon gazdaságosan üzemeltethető, mivel az év minden napján, 24 órában képesek dolgozni a generátorai.

A horvát erőmű, amely a Velika (Nagy) 1 nevet kapta, 2800 méteres mélységből szivattyúzza a 166 fokos vizet a felszínre, majd egy csőrendszeren végighaladva felmelegít egy magasabb forráspontú folyadékot. Végül a vizet visszavezeti a mélybe. Az áramfejlesztő generátorokat a magasabb forráspontú folyadék gőze hajtja meg. A belovári objektum névleges teljesítménye 20 megawatt, ez a legnagyobb geotermikus bináris erőmű Európában. A létesítmény 30 ezer háztartást lát el árammal. Egy hasonló erőművet építenek fel hamarosan a Muraközben, ám annak a teljesítménye – tekintve, hogy a forrás kevésbé bővizű – csupán feleakkora lesz, mint a belovárié.

Izland a példakép

Az ősz folyamán több vezető horvát politikus is Izlandra látogatott, hogy megfigyelje a szigetország termálvíz-hasznosítási gyakorlatát. Zágráb célja, hogy az ország termálvizeit lakások és zöldségtermesztő üvegházak fűtésére is felhasználják. Ezzel nemcsak energiát spórolnának, de zöldebbé is tennék a gazdaságot. Ha már meglesz a hévízkészlet térképe, a jól kiaknázható lelőhelyek lajstroma, már csak befektetők kellenek, s indulhat a termálforradalom Horvátországban.

A cikk a Figyelő hetilap október 21-iki számában került publikálásra.