Kína importígéretei alig felét teljesítette Amerika felé

Kína a korábban becsültnél is sokkal jobban elmaradt az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás első szakaszában megszabott vállalásai teljesítésétől. Pekingnek a még Donald Trump elnöksége alatt aláírt szerződés szerint 2020-ban és 2021-ben legalább évi kétszáz milliárd dollárral kellett volna növelnie amerikai importját a 2017-eshez képest, a Bloomberg számításai szerint 

azonban ennek tavaly mindössze az 53 százalékát érte el. A washingtoni statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2020-ban a Kínába irányuló áruexport értéke 124,5 milliárd dollár volt, idén az év első kilenc hónapjában 105,7 milliárd, a kiindulási évnek számító 2017-ben pedig 130 milliárd dollár.

Peking tavaly a koronavírus-járványra és a két gazdaság azt követő leállására hivatkozott, az idén pedig az ellátási láncok zavarai és az energiaválság okoz nehézségeket, ami többek között az amerikai agrártermékek vásárlását is befolyásolja. Az Egyesült Államokban most van a csúcson a szójaexport-szezon, de a Farmprogress című szaklap internetes oldala szerint a kínai feldolgozógyárakat is le kellett állítani október elején az áramkimaradások miatt, ami megemelte a szójaliszt árát. Az alacsony sertéshús-árak miatt a kereslet sem olyan nagy a szója iránt Kínában, mint korábban, és ez várhatóan jövőre is így marad, és a portál értesülése szerint jövőre csökkenhet a kínai kukoricabehozatal is a hazai termelés növelése miatt.

Kína tavaly rekord mennyiségű kukoricát, szóját és búzát vásárolt, ami májusra nyolcéves csúcsra repítette az árakat a chicagói árutőzsde határidős jegyzéseiben, a 2021-2022-es piaci év első hat hetében azonban az Egyesült Államok kukoricából mindössze 24,8 millió vékát szállított a világ második legnagyobb gazdaságába, míg a tavalyi év azonos időszakában 54 milliót. A szójaexport a kétharmadára, 75,7 millió vékára esett vissza, a búzakivitel 31 százalékkal, 31 millió vékára csökkent, és a következő tíz hónapra lekötött mennyiségek sem érik el a tavalyit. Mivel az Egyesült Államok számára kiemelt fontosságú az agrárexport, így ez tovább nehezítheti a második szakasz hamarosan kezdődő tárgyalásait, az elsőnek a hatálya ugyanis az év végén lejár.