Ugrik a font, londoni héják kergetik a frankfurti galambokat

Rég nem volt ilyen izmos a font sterling a magyar fizetőeszköz ellen, jelenleg mintegy 428,5 forintot ér, legutoljára erre fél éve volt példa, és ha még egy kicsit erősödik, majdnem hatéves csúcsot ér el. Aki tavaly decemberben jutott fonthoz, forintban tíz százalékos hozamot érhetett el. A kulcs nem a forint vesszőfutása: a font erősödik a fő keresztekben, így az euró ellenében, és ezen keresztül a forint ellen is. A Bank of England ugyanis kamatemelésre készül, az Európai Központi Bank azonban nem.

Az euró ellenében a font sterling a napokban húszhavi csúcsokon kereskedik, 0,842 környékén, ami Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizastratégája szerint a jelenlegi helyzetben természetes, tekintve hogy a két jegybank elnöke – a BoE-s Andrew Bailey és az EKB-s Christine Lagarde – homlokegyenesen ellenkező jelzéseket adott. Más helyzet és más árfolyam következhet, ha bebizonyosodik, hogy valamelyikünknek nem lesz igaza az idén Európa-szerte megemelkedett infláció további alakulását illetően.

A brit jegybank a monetáris szigorításra hajlik – azaz a piaci zsargon szerint „héja” – mivel Bailey és a hozzá hasonlóan gondolkodó döntéshozók a normális tankönyvi esetként tekintenek az árak és a bérek jelenlegi emelkedésére, és úgy hiszik, ezt a spirált mielőbb meg kell törniük a kamatok emelésével, különben később még drasztikusabban kellene fellépniük, gazdasági áldozatok árán.

Az EKB ezzel szemben „galamb”, hiszen Lagarde úgy tekint a jelenlegi magas inflációra, mint egy rendkívüli jelenségre, amit a járvány torzító hatásai okoznak a keresletben, és a munkaerő-kínálat csökkenésében, ami kínálati és munkaerőhiányt okoz, ár és béremelkedéshez vezetve – írta Leuchtmann. Beavatkozni kár lenne, mert ez jelentős áreséseket követelne a torzítás által nem érintett területeken. Csakhogy ez akár recessziót is okozhatna, ami elkerülhető, ha az EKB egyszerűen csak hagyja az árkiigazításokat a maguk útján haladni.

Ha mindenki így halad tovább, a mérsékelt fonterősödés indokolt – véli az elemző. Az idő mutatja meg, a fontra, vagy az euróra érdemes-e fogadni: minél hosszabb ideig tartanak ki a megemelkedett inflációs szintek, annál értékesebbé válhat a font. Ha ellenben enyhül az inflációs feszültség, az az euró malmára hajthatja a vizet.