A klímacél már megvan, a terv még hiányzik hozzá

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26) hétfőn kezdődött és 12 napig tart Glasgow-ban, 25 ezer politikus és szakértő terjeszt elő és vitat meg olyan terveket, amelyekkel a modellszámítások alapján 1,5 fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Szakértői számítások szerint legalább százezer milliárd dollárra lenne szükség a következő évtizedekben ahhoz, hogy a cél elérésének megfelelően alakítsák át az energiafelhasználást.

A világ legfejlettebb országai, a G20-csoport vezetői a klímatárgyalást megelőző római csúcstalálkozójukon ígéretet tettek arra, hogy 

az „évszázad közepére vagy akörül” elérik a karbonsemlegességet, és közpénzből nem finanszíroznak külföldön széntüzelésű erőműveket,

 azt azonban nem vállalták, hogy a saját országukban is kivezetik ezt a leginkább környezetszennyező fosszilis energiaforrást . A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a G20-ak megerősítették korábbi vállalásukat, amely szerint évi százmilliárd dollárral (egy dollár 311,3 forint) segítik a szegényebb országokat a klímaváltozás elleni harcban. Boris Johnson brit kormányfő, a glasgow-i találkozó házigazdája szerint a vállalások nem elégségesek, „néhány ország nem veszi ki a részét a munkából”. Johnson azt akarta elérni, hogy a csoport minden tagja kötelezze el magát arra, hogy 2050-re nullára csökkenti a nettó kibocsátást, ami azért lett volna fontos, mert az Euronews összefoglalója szerint a G20-ak adják a világ teljes üvegházhatású gázemissziójának háromnegyedét és a globális GDP 80 százalékát.

A G20-as csúcs fontos eredménye volt viszont, hogy a résztvevők formálisan is támogatták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását. Az egységes társasági adó megnehezíti, hogy az olyan multinacionális vállalatok, mint például a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, elkerüljék az adófizetést. Az új szabályozás 2023-ban léphet életbe, és az OECD becslése szerint évente 125 milliárd dollárnyi pótlólagos adóbevételt hoz majd globálisan. A Wall Street Journal jelentése szerint egyébként ezzel valószínűleg a gazdag országok járnak majd jól elsősorban, a lap azzal számol, hogy az Egyesült Államok bevétele a kínainak a 15-szöröse lesz.

A G20-ak csúcstalálkozóján nem vett részt és Glasgow-ba se utazott el többek között

 Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök; előbbi egyáltalán nem hagyta el az országot a koronavírus-járvány kitörése óta.

 Hszi írásbeli közleményben fordult a klímatanácskozás résztvevőihez hétfőn, de Peking már a múlt héten megerősítette, hogy 2030-ra eléri a károsanyag-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra a „nettó zérós” célt, és még ebben az évtizedben 1200 gigawattra növeli a szél- és napelemek termelte energia mennyiségét.

A japán kormányfő igazoltan hiányzik

A legfejlettebb ipari országok vezetői közül Kisida Fumio japán miniszterelnök sem vett részt a G20-ak csúcstalálkozóján és a glasgow-i rendezvényen, mivel a szigetországban vasárnap parlamenti választást tartottak. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) a vártnál jobb eredményt ért el, 259 helyet szerzett meg a 465 fős alsóházban, ami ugyan 17-tel kevesebb a korábbinál, de koalíciós partnerével kényelmes többséggel rendelkezik. Kisida így meg tudja valósítani gazdasági programját, többek között újabb ösztönző programokat és pótköltségvetést fogadtathat el a gazdaság és a koronavírus által leginkább sújtott társadalmi rétegek támogatására.