Az ellátási zavarok legkisebb enyhülése is azonnali fellendülést okozhat

Az euróövezet gazdasági növekedése októberben hathavi mélypontra süllyedt, mivel az ellátási lánc zavarai – különösen a feldolgozóiparban – visszafogták a termelést, ezzel párhuzamosan pedig a nyersanyag- és termelői árak rekord mértékben emelkedtek. Noha az övezetben nagyrészt feloldották a járványügyi korlátozásokat, a szolgáltatószektorban ennek ellenére tovább lassult a kereslet növekedése. Az IHS Markit összetett beszerzésimenedzser-indexe (BMI), amely jól jelzi a gazdaság általános állapotát, októberben hathavi mélypontra, 54,2 pontra esett a szeptemberi 56,2-ről, kissé elmaradva az 54,3-as előzetes adattól.

Az euróövezet gazdasági fellendülése várhatóan jelentősen lelassul a negyedik negyedévben – az előző negyedévhez képest 1,1 százalék körülire, a harmadik negyedévi 2,2 százalékos növekedés után –, mivel az egész régióban fokozódik a kínálati hiány, különösen a gyártók esetében, ezzel párhuzamosan pedig tovább erősödik mind a termelői, mind a fogyasztói árnyomás

– elemezte az adatokat Jessica Hinds a Capital Economics közgazdásza.

Az ellátási zavarok a gazdaság növekedését fékezik, közben viszont az árakat rekord magasra lökik. Az euróövezetben a termelői árak szeptemberben 16 százalékkal emelkedtek, ami az eddigi legnagyobb éves növekedés, és jóval meghaladja a 15,2 százalékos piaci várakozást, tovább erősítve a fogyasztói árak inflációját is. Az unió egészében 16,2 százalékos volt az árak éves növekedése. Havi összevetésben 2,7 százalékkal ugrottak az árak az euróövezetben és az EU-ban egyaránt, ami 1995 januárja, az adatok felvételének kezdete óta a legmagasabb érték, és szintén jóval meghaladta a 2,2 százalékos piaci várakozást. Augusztusban mind az euróövezetben, mind az EU-ban 1,1 százalékos volt a havi emelkedés. A felfelé irányuló nyomás valamennyi kategóriában jelentkezett, az euróövezetben a termelői árak szeptemberben éves összevetésben az energiaszektorban 40,7 százalékkal, a közbenső termékek esetében 15,2 százalékkal, a beruházási javak és a tartós fogyasztási cikkek esetében 3,5 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek esetében pedig 3 százalékkal emelkedtek. Minden tagállamban nőttek az árak, a legnagyobb éves növekedést Írországban (82,9 százalék), Dániában (34,4) és Észtországban (29,9) regisztrálták – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

A kínálati korlátok miatt Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában hónapok óta lassul az ipari termelés növekedése, ugyanakkor az ipari megrendelések szeptemberben kis mértékben, és a piaci előrejelzésektől elmaradva 1,3 százalékkal növekedtek az előző hónappal összevetve, szemben augusztussal, amikor 8,8 százalékos visszaesést könyveltek el. Szeptemberben a külföldi megrendelések 6,3 százalékkal nőttek, a belföldiek 5,9 százalékkal csökkentek havi alapon. A külföldi megrendelések növekedését főként a feldolgozóipari ágazat megrendelései húzták föl – közölte a Destatis.

A tavalyi első zárlat vége óta az ipari megrendelések csaknem megduplázódtak, és soha nem látott szintre emelkedtek. Kezdetben ez a rendelésrobbanás az ipari termelés erőteljes növekedéséhez is vezetett, amíg a globális ellátási lánc zavarai jelentkezni nem kezdtek, augusztusban hatalmas zuhanást okozva. Ez pedig nem múlt el nyomtalanul: a belföldi megrendelések további visszaesése az ellátási lánc folyamatos zavarát tükrözi, és azt, hogy a vállalatok egyszerűen elhalasztják az új megrendeléseket, mivel tudják, hogy a szállítási idők amúgy is hosszúak, az árak pedig rekordokat döntögetnek. Mindezzel együtt látszik, hogy a rendelésállomány még mindig magas, így az ellátási láncok legkisebb javulása is az ipari termelés azonnali fellendüléséhez vezet majd.