Megállíthatatlan a drágulás

A megugró inflációt a világ fejlett térségeiben átmenetinek tekintik. A legnagyobb jegybankok közül az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England sem emelte irányadó kamatlábát az inflációt megfékezendő, és egyelőre egyik bank sem határozott meg céldátumot annak megkezdéséhez. Ezzel szemben Közép-Európában a jegybankok már hónapok óta elindították kamatemelési ciklusukat, júniusban a térségben elsőként a Magyar Nemzeti Bank. Úgy tűnik azonban, hogy az emelések ellenére sem sikerült megfékezni az infláció gyorsulását:

az a legfrissebb cseh, román, lengyel és magyar adtok szerint is a várakozásokat meghaladóan emelkedett tovább októberben, a kötvénypiaci reálhozamokat még mélyebben a negatív tartományba taszítva.

Ráadásul itt a növekmény bérekbe való beépülése, ezzel pedig az infláció tartóssá válása is komolyabb veszélyt jelent, ugyanis a térséget erősebben sújtja a szakképzett munkaerő hiánya. A fiskális szigor a magyar és a lengyel választások előtt bizonyosan csökkenni fog, emellett pedig később az unió gazdaságélénkítő pénzei is hozzájárulhatnak a tartósan magas értékekhez.

Csehországban a fogyasztói árak éves összevetésben 5,8 százalékkal emelkedtek októberben, ami 2008 októbere óta a leggyorsabb ütem – azt követően, hogy szeptemberben is 4,9 százalékkal növekedtek az árak. Az infláció várhatóan tovább nő, és a jövő év elején elérheti a 7 százalék körüli szintet, elsősorban az energiaárak megugrása miatt. A második negyedévtől viszont már a lassulására számítanak, amihez a bázishatás is jelentősen hozzájárul. Így jövő év végén az infláció ismét a célérték közelében, 2 és 3 százalék között lehet Csehországban.

Ezt a forgatókönyvet a cseh jegybank (CNB) is erősen támogatja: novemberben meglepte a piacokat azzal, hogy váratlanul 125 bázisponttal 2,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Ez a térségben a legmagasabb érték. A CNB bejelentette, hogy a következő üléseken folytatja a kamatemelést, és új előrejelzése szerint a kamatlábak februárban elérhetik a 3,5 százalékot. A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy erősen idegenkedik az inflációtól, ezért megfékezése érdekében a GDP növekedését is hajlandó lassítani a következő évben. A jegybank döntéshozóinak határozott álláspontja miatt a legvalószínűbb forgatókönyv a decemberi 50 bázispontos, majd februárig további 25 pontos kamatemelés.

A cseh jegybankkal ellentétben, Adam Glapiński, lengyel jegybankelnök szerint ugyanakkor a jelenlegi áremelkedést globális tényezők mozgatják, ezért a tévhittel ellentétben a jegybanki kamatemelés azt nem képes csökkenteni. Ennek megfelelően a térségben Lengyelországban a legalacsonyabb a kamatláb, még úgy is, hogy a jegybank november 3-án – a miniszterelnök szóbeli beavatkozását követően – a várakozásokat meghaladó 75 bázispontos emelést hajtott végre, 1,25 százalékra emelve az alapkamatot, a várakozásokat meghaladó 6,8 százalékos októberi éves infláció okozta reálhozam-csökkenés megfékezése érdekében.

A térségben Romániában a legalacsonyabb a reálhozam, miután az éves inflációs ráta októberben 7,94 százalékra emelkedett az egy hónappal korábbi 6,29 százalékról. Ez volt a legmagasabb érték 2011 májusa óta, és október az első hónap idén, amikor egyetlen termék és szolgáltatás ára sem csökkent a múlt év azonos hónapjához képest. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai tanácskozásán újabb 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot, hogy visszatérítse a fogyasztói árindexet az 1,5–3,5 százalékos célsávba.

A csehnél alacsonyabb, de a lengyelnél és a román szintnél magasabban, mínusz 4,7 százalékon áll a magyar reálhozam, miután hazánkban 6,5 százalékra emelkedett az éves infláció, és 1,8 százalékon áll az alapkamat.

Közép-Európa mellett immár más feltörekvő piacon, köztük Kínában is egyre inkább veszélyt jelent az elemzői várakozásokat meghaladó fogyasztói és termelői infláció, miután a termelői árak októberben 13,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ami 1995 júliusa óta a leggyorsabb ütem, és ez mindinkább kezd beépülni a fogyasztói árakba is.

Szerda délután kijött az amerikai adat is. Eszerint

6,2 százalékkal nőtt az éves infláció októberben, ami 1990 novembere óta a legmagasabb érték, és messze meghaladja az 5,8-es előrejelzést.

Az ellátási lánc zavarai, köztük a kikötők zsúfoltsága, a nyersanyag- és munkaerőhiány, a növekvő energiaköltségek és a béremelések továbbra is erős inflációs nyomást generálnak. A maginfláció 4,6 százalékra gyorsult, ami 1991 augusztusa óta a legmagasabb. Janet Yellen pénzügyminiszter a nap folyamán megismételte azt a véleményét, hogy a megemelkedett amerikai infláció nem tart a jövő évnél tovább, és kijelentette, hogy a Federal Reserve szükség esetén lépni fog, hogy megakadályozza az 1970-es évekhez hasonló áremelkedés megismétlődését.