Meglehet, túlságosan is belelendült az információgyűjtésbe a szerbiai adóhivatal, amikor adatokat igényelt attól a tizenkét utazási irodától, amely 2019-ben, a pandémia kezdete előtti esztendőben 200 millió eurósnál nagyobb forgalmat bonyolított. Valamint minden olyan ügyfél adatát – nevét, személyi számát, a megvásárolt üdülési csomag dinárra átszámított árát, a befizetés pontos dátumát – kikérte, aki ötezer eurót meghaladó összeget költött utazásra 2018. január elseje és 2020. december 31-e között - emelte ki a Figyelő cikke.
Az sem számít, ha ez a summa nem egyfős kiruccanást fedezett, hanem például családi utazást. A befizetések értéke a lényeg, nem az érintettek száma.
Elűzheti az ügyfeleket
Az adóhivatal több szempontból is nehéz helyzet elé állította az irodákat, a közvéleményben pedig nagy port kavart az ügy. A vitát elsősorban az adatvédelmi jogszabályok vélhető megsértése okozta, amely kényes helyzetbe hozta a cégeket. Lényegében két tűz közé kerültek: egyrészt eleget kell tenniük a hatóság felszólításának, másrészt kiderülhet, hogy ennek érdekében törvényt kell sérteniük. Ugyanakkor a járvány első évében hatalmas anyagi veszteséget könyveltek el, amelyből az idén valamennyit sikerült lefaragniuk. Most pedig, amennyiben kiszolgáltatják ügyfeleik adatait, saját maguk alatt vágják a fát, hiszen elfordulhatnak tőlük azok a fizetőképes kuncsaftok, akikre ebben az esztendőben is számíthattak az utazási korlátozások feloldása után. A lehetetlen helyzetet érzékeltetve több utazásszervező elmondta:
ma már az is nagy dolognak számít, ha valaki irodán keresztül indul el nyaralni vagy téli pihenésre, mert sokan az interneten foglalnak kinti szállást.
A vagyon- és adatellenőrzésnek ez a formája pedig még inkább a világhálós rendelésre és a külföldi számlakiegyenlítésre ösztönzi majd az üdülni vágyókat.
Aleksandar Seničić, a szerbiai utazási irodák szövetségének (YUTA) az igazgatója arról számolt be: felemás volt a társaságok reakciója. Az adóhivatal egy hetet adott nekik a kért információk elküldésére. Egyes irodák megtették, mások pedig kivárnak, attól függően, miként mérték fel a helyzetet. A határidő a napokban lejárt, de a cégek bíznak a hatóság kegyelmében, vagy abban, hogy az lemond a további tömeges adatszerzésről. Seničić szerint a meglehetősen rövid terminus miatt arra sem volt lehetőség, hogy hivatalos normakontrollt kérjenek az efféle igénylés jogszerűségéről. Így voltaképpen a YUTA és az érintett irodák rákényszerültek arra, hogy maguk döntsék el, törvényes-e az adóhivatal utasítása.
Ombudsman és adatbázis
Kissé megkésve, de nyilatkozott az ügyben Milan Marinović, a közérdekű információkért és a személyi adatok védelméért felelős biztos. Közölte: a hatóságnak jogában áll nyilvántartásba venni és feldolgozni minden, a közteherviseléssel kapcsolatos adatot, s ezeket bármely intézménytől, cégtől bekérheti. Van azonban egy bökkenő – mutatott rá –: az adóhivatal ezt csakis meghatározott személyekre vonatkozóan teheti meg, hogy megállapíthassa valakinek a pontos vagyoni helyzetét, de nem járhat el általánosan, előre nem definiált csoportokkal szemben. Ez utóbbi eset valósult meg, így kijelenthető, hogy az állami szerv túllépett a hatáskörén.
A YUTA már kérte is, hogy az adatvédelmi biztos hivatalos álláspontban erősítse meg az elmondottakat.
Ha ez meglesz, akkor az utazásszervezők szövetsége tájékoztatni tudja a tagszervezeteit, hogy miként cselekedjenek hasonló esetekben. Az utazási irodák érdekvédelmi szervezetei más fórumokhoz, jogi szakértőkhöz és intézményekhez is fordultak állásfoglalásért.
Az adóhatóság azt állítja: a vagyonosodási ellenőrzések, az adócsalók kiszűrése érdekében joga van adatbázist készíteni. Kért már be hasonló információkat autókereskedőktől, bankoktól, ingatlanos tranzakciókról, átruházásokról, társasági tulajdonról, s ez nagyban segítette a munkájukat. Különben is ezekhez az adatbázisokhoz a hivatalnak csak négy munkatársa fér hozzá.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.