Zöld jelzést kapott a cseh kormányalakítás

Hétfőn délután aláírta a koalíciós szerződést az új, ötpárti kormánykoalíció, amelyet a győztes hárompárti Spolu (Együtt) koalíció és a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN koalíció alkot. Az új, jobboldali kormánykoalíciót az ODS, KDU-CSL, TOP 09 pártok mellett a Kalózpárt, valamint a Polgármesterek és Függetlenek pártja alkotja. Szintén hétfőn délután megkezdődhetett az új képviselőház alakuló ülése is. Már múlt hét végén láthatók voltak az első pozitív piaci következményei annak, hogy elhárult az új cseh kormány megalakulásával kapcsolatos politikai bizonytalanság. Az október 10-én, a választások utáni napon kórházba került államfő, Miloš Zeman elnök pénteken, kórházba kerülését követő első nyilatkozatában, lemondásra szólította fel Andrej Babiš miniszterelnököt, Petr Fiala ellenzéki vezetőt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét pedig kormánykoalíció létrehozására kérte fel, mivel Babiš pártja elvesztette a legutóbbi választásokat.

Az államfői nyilatkozatot követően pénteken a cseh korona az euró ellenében húszhavi csúcsot döntött 25,18 környékén, ehhez azonban a jegybank (CNB) várakozásokat messze meghaladó csütörtöki kamatemelése is kellett, melynek során 125 bázisponttal 2,75 százalékra emelkedett az irányadó kamatláb. A döntés azért is erősítette a koronát jelentősen, mert a piac csupán 50 bázispontos emelésre számított. Ezzel a cseh kamatszint lett a legmagasabb a közép-európai országok között – a magyar jelenleg 1,8 százalékon, a román 1,5 százalékon, a lengyel pedig 1,25 százalékon áll. A közép-európai kamatemelések hatása lehet immár az is, hogy a dollár euróval szembeni erősödése ellenére a korona erősödni tudott, de a forint és a złoty sem gyengült, noha a dollár vásárlása általában a feltörekvő piaci devizák gyengüléséhez szokott vezetni. A korona erősödéséhez egyes feltételezések szerint azonban az is hozzájárulhatott, hogy felröppentek hírek a CNB esetleges devizapiaci intervenciójával kapcsolatban.

A cseh kamatemelésre részben azért volt szükség, mert az éves infláció szeptemberben 4,9 százalékra emelkedett az augusztusi 4,1 százalékról, meghaladva a 4,5 százalékos piaci várakozást. A cseh jegybanki céltartomány pedig 1–3 százalék között határozza meg a tolerálható infláció mértékét. Emellett egyre inkább úgy tűnik, hogy

Közép-Európát fenyegeti leginkább a tartós inflációs nyomás veszélye, mivel itt okozza a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, ami felfelé tolja a béreket, kialakítva a tartós áremelkedés alapját képező bér-ár spirált.

Efelé mutat az is, hogy a cseh munkanélküliségi ráta októberben 3,4 százalékra csökkent az előző havi 3,5 százalékról, ami 0,1 százalékponttal jobb adat a piac által vártnál, és a legalacsonyabb ráta 2020 áprilisa óta.

Ugyanakkor a kínálati korlátok továbbra is nagymértékben felfelé lökik az inflációt, még ha ez átmenetinek is tekinthető. Csehországban az ipari termelés 4 százalékkal csökkent szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, az augusztusi 1,4 százalékos visszaesés után, jóval meghaladva a 0,9 százalékra várt visszaesést. Ez volt a második egymást követő hónap, amikor az ipar teljesítménye csökkent, és 2020 júniusa óta a leggyorsabb ütemben. A hanyatláshoz legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá, amely 4,8 százalékkal esett vissza, az augusztusi 1 százalékos csökkenés után. A feldolgozóiparon belül különösen az autóipar zuhant nagyot, 33,5 százalékot, a félvezetők folyamatos globális hiánya miatt. Eközben 6,9 százalékkal nőtt a termelés a bányászat és 2,2 százalékkal a villamosenergia- és gázellátás területén. Szezonálisan kiigazított havi összevetésben az ipar 3,3 százalékkal zsugorodott, ami 2020 áprilisa óta a legnagyobb visszaesés. 2021 harmadik negyedévében az ipar teljesítménye 0,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest, de 1,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Mindezek hatására Csehország szeptemberben már a negyedik egymást követő hónapja kereskedelmi hiányt volt kénytelen elkönyvelni, szeptemberben 13 milliárd korona deficitet, azután, hogy múlt hónapban közel 28 milliárd koronás történelmi mélyponton állt a hiány.