A német gazdaság visszaeséssel zárhatja az évet

Az Ifo gazdaságkutató üzleti hangulatindexe – amely az egyik legpontosabb képét adja a német gazdasági helyzetnek – a novemberi 96,6 pontról decemberben 94,7 pontra esett, és ezzel már a hatodik hónapja csökken, idén február óta a legalacsonyabbra. 

A vállalatok kevésbé pozitívan értékelték jelenlegi üzleti helyzetüket, és a 2022 első félévére vonatkozó pesszimizmus is jelentősen nőtt. 

Mindkét almutató szintén hat hónapja esik.

Egyedül a feldolgozóiparban javult némiképp a hangulat, ahol öt egymást követő csökkenés után ismét emelkedett az index. Ez a vállalatok optimistább várakozásainak köszönhető, ugyanis a jelenlegi helyzetüket az eddigieknél is rosszabbnak ítélik. A jövőbeni kilátásokra az volt leginkább hatással, hogy a rendelésállományok jelentősen nőttek, ugyanakkor a jelenlegi helyzetet rontja, hogy a köztes termékek és a nyersanyagok ellátási zavarai tovább fokozódtak. Emiatt a feldolgozóiparban azonnali növekedést válthat ki az éllátási problémák legkisebb enyhülése is.

Ezzel szemben mind a szolgáltatási szektorban, mind a kereskedelemben, mind az építőiparban romlott az üzleti klíma. A szolgáltatási szektor állapotát jelző index utoljára 2020 áprilisában esett ilyen mélyre. A szolgáltatók lényegesen kevésbé voltak elégedettek a jelenlegi üzletmenetükkel, náluk azonban a következő hat hónapra előretekintő várakozások is negatívba fordultak, a közelmúlt gyenge optimizmusából. Különösen a turizmus és a vendéglátás területén zuhant nagyot a hangulat, a fokozódó negyedik hullám miatt. A kereskedelmen belül a nagykereskedelem egyelőre viszonylag érintetlenül maradt, a kiskereskedelemben viszont a felmérés eredményei ugyanolyan drámai hangulatot tükröznek, mint tavaly télen.

A romló járványügyi helyzet, az omikron-variáns okozta aggodalmak és az ellátási zavarok mellett az energiaárak elszállása is terheli a gazdasági folyamatokat. 

Ennek eredménye, hogy hetvenéves csúcsot ért el a német termelői árak növekedése novemberben éves bázison, ami jelzés lehet a fogyasztói árak jövőbeni dinamikájára vonatkozóan is. A termelői árak emelkedése 0,8 százalékos volt az előző havihoz és 19,2 százalékos a 2020 novemberihez képest. Az éves áremelkedés mértéke így a legnagyobb lett az 1951 novemberi óta. Mindez azonban így is alatta maradt az elemzők várakozásának, akik 1,4 százalékos havi és 19,9 százalékos éves áremelkedést vártak novemberre, az októberi 3,8 százalékos havi és 18,4 százalékos éves áremelkedés után – derült ki a Destatis legfrissebb adataiból. A nagymértékű éves drágulás részben az alacsony éves bázisra vezethető vissza, részben pedig az energiaárak megugrásának az eredménye.

Az energiaárak éves bázison 49,4 százalékkal emelkedtek novemberben, az októberihez képest pedig 1,2 százalékkal. Ezen belül a földgáz 83,4 százalékkal, az elektromos áram 48 százalékkal drágult éves bázison. Az előző havihoz képest a földgáz ára 3,3 százalékkal emelkedett, az elektromos áramé 1,2 százalékkal csökkent. Az olajtermékek ára 50,8 százalékkal emelkedett éves bázison és 1,8 százalékkal az októberihez képest. Ezen belül az üzemanyagok ára 44,1 százalékkal emelkedett éves, és 1,9 százalékkal havi bázison. A földgáz tőzsdei jegyzése 462,4 százalékkal emelkedett novemberben az egy évvel korábbihoz képest és 9,2 százalékkal csökkent az előző havihoz képest. Az elektromos áram tőzsdei jegyzése 287,2 százalékkal emelkedett novemberben éves bázison és 3,7 százalékkal havi bázison. Jelentős áremelkedés következett be az alapanyagok körében is: éves bázison 19,1 százalékos, havi bázison 1,1 százalékos. A fogyasztási cikkek ára 3,7 százalékkal emelkedett az idén novemberben az egy évvel korábbihoz képest és 0,6 százalékkal havi bázison.

Amint a globális ellátási láncok zavarai és a járvány negyedik hulláma enyhülni kezdenek, az mind az ipari termelés erőteljes fellendülését, mind a magánfogyasztás és a beruházások élénkülését elhozhatja majd, és a német gazdaság a jövő év második negyedévétől Európa egyik legnagyobb növekedését érheti el.