Leosztják a lapokat a héten a nagy jegybankok

Kedden ülést tart a Magyar Nemzeti Bank, és az általános várakozás, hogy a forint árfolyama továbbra is támogatást kap a nyáron indult kamatemelési folyamattól, de a héten nagyobb szelek borzolhatják fel a globális piacokat. Sorsdöntő ülést tart a világ nagy jegybankjai közül három: szerdán a Federal Reserve, csütörtökön az Európai Központi Bank és a Bank of England alapozhatja meg a jövő évet a piacok szempontjából meghatározó folyamatokat.

Ami a forint és más feltörekvő piaci devizák árfolyamát illető fő összefüggéseket illeti: a további belföldi szigorítás – amire az MNB-nek ülése után még a csütörtöki egyhetes betéti tenderen is lehetősége lesz – támogatást nyújt az árfolyamnak, ugyanígy a dollár iránti kereslet lanyhulása, az utóbbi lábra kapása azonban forintgyengítő lenne. Láttuk, hogy az omikron vírusvariáns megjelenése hogyan zavarta össze ezeket a megszokott összefüggéseket, de ha a világgazdaság kilábalását övező remények nem sérülnek, ezek ideiglenes hullámok. Rövid távon, az MNB iránymutatását leszámítva, az dönt, mást hoznak-e a nagy jegybankok következő ülései, mint amit a piacok várnak. Ami pedig a jövő évet illeti: a gyors jegybanki szigorítás kilátása a tengerentúlon jó ómen volna a dollárnak, rosszabb a feltörekvő devizáknak. A nagy jegybankok jelzései a meglévő és jövőbeli megtakarításainkra is hatással vannak, hiszen meghatározzák azt is, hol milyen ütemben emelkedhetnek a kamatok.

Némi betekintést már a pénteki amerikai inflációs adatokra adott devizapiaci reakciók is adhatnak abba, miféle huzavona várható az árfolyamokban. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem volt olyan magas az infláció, mint most: a novemberi éves adat 6,8 százalék volt az októberi 6,2 után. Ennek a dollár malmára kellett volna hajtania a vizet, ezzel szemben az euró ellenében 1,127-ről 1,132-re gyengült, mert egyes piaci résztvevők ennél is magasabb adatra – és emiatt a jövő heti Fed-ülésen még vehemensebb szigorító hévre – számítottak. Ha szerdán tovább szigorít a Fed, hasonlóképp előfordulhat, hogy nem kap új lökést a dollár: ezt a lécet nem lesz könnyű túlvinni, a piacok máris három amerikai kamatemelést áraznak 2022-re, és arra számítanak, hogy „dot plot” előrejelzéseikben a Fed-döntéshozók most még egyet hozzáadnak a már korábban jósolt egy jövő évi kamatemeléshez. (Ez a fajta változtatás korábban dollárerősítő volt, ami most is megtörténhet.)  A jegybank ezen kívül pénzbőség-teremtő havi kötvényvásárlásai novemberben elkezdett visszafogása felgyorsítását is bejelentheti az infláció elleni küzdelem jegyében, az ING elemzői például azt várják, hogy 30 milliárd dolláros havi csökkentés jön a jelenlegi 90 milliárdról, majd újabb ugyanekkora lefaragás februárban. 

A dollár árfolyamát – és ezen keresztül a forintét is – még ezek után is megrángathatják az EKB csütörtöki döntései: ha túl engedékenynek bizonyul a felszökő inflációval szemben, az az eurónak – és a forintnak is – rosszat jelenthet. A jegybank mostanra ígérte, hogy iránymutatást ad eszközvásárlási programjainak jövőjéről. Inflációs előrejelzéseit várhatóan megemeli, akár a Fed, de az utóbbitól eltérően az inflációs feszültségeket illetően eddig nem ejtette az „ideiglenes” jelzőt. A Bloomberg felmérésében szereplő elemzők szerint a márciusban kifutó pandémiás kötvényvásárlási program havi összegét 68 milliárd euróról 50 milliárdra csökkentheti az EKB. A már korábban futó APP programban a második negyedévre duplázhatják a havi 20 milliárdos összeget, majd őszre visszanyesik az elemzők szerint. Az ING szerint a bank héjái és galambjai találhatnak olyan kompromisszumot, amelyek az év végéig még megakadályozzák a hozamok felszaladását, de várhatóan nem sokkal tovább.

A két jegybankóriás „csatájában” kevésbé fontosnak tűnik, mit dönt a Bank of England, de a britek is befolyásolják, milyen ütemben fogja vissza a pénzbőséget a világ. A Commerzbank devizaelemzője, You-Na Park-Heger a BoE döntéshozók nyilatkozatai alapján arra lát komoly esélyt, hogy Londonban tovább halogatják a szigorítást. Ez a dollár mellett szól.