A karpat.in.ua hírportál idéz néhány adatot a kijevi CASE gazdaságkutató intézet pár napja közzétett elemzéséből, amely számba veszi az államkasszát leginkább károsító csalásokat - emeli ki a Figyelő szemléje.
Az első helyre a borítékos pénzeket sorolta.
Legkevesebb 60, legtöbb 230 milliárd hrivnyára (2,2-8,4 milliárd dollárra) becsülik a részben vagy egészben zsebbe adott bérek összegét. Idén júliusban Olekszij Ljubcsenko első miniszterelnök-helyettes kijelentette, 10 millió ukrán állampolgárnak nincs hivatalos jövedelme. Ő 500 milliárdos (18,3 milliárd dollár) kárt említett.
Az szja-csalást a rangsorban a csempészet, illetve a vámszabályok egyéb megsértése követi: gyakorlat az áruk vámértékének az alábecslése, vagy az, hogy a tranzitra bejelentet árut, valójában Ukrajnában értékesítik.
A szakértők szerint a csempészet mértéke eléri a 226-380 milliárd hrivnyát (8,3-14 milliárd dollárt) évente.
Az ukrán nagyvállalkozók offshore cégei révén kieső adóbevételt évi 120-200 milliárd hrivnyára becslik, az áfacsalás is hasonló szintű kárt okoz az államkasszának.
A földbérlettel kapcsolatos szerződések, a hamisított termékek forgalmazása, az adókedvezményekkel való visszaélés egyenként nagy tételektől fosztja meg költségvetés bevételeit. Oleh Hetman az elemzést végző intézet képviselője szerint az elmúlt években az offshore-ügyletek és az áfa-csalások mértéke csökkent, de földpiac liberalizálása is mérsékelte a veszteségeket, viszont a borítékos bér és a csempészet volumene egyre növekszik Ukrajnában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.