Odacsapott a Fed, szembeszáll az inflációval, jövőre három kamatemelés

A legutóbbi hajmeresztő inflációs és termelői árindex adatok után nőtt a nyomás az amerikai jegybankon, hogy nagyobb vehemenciával szálljon szembe az áremelkedésekkel, és mai ülése után a Federal Reserve valóban még a vártnál is szigorúbb tónusra váltott. A dollár már az ülés előtt szárnyalni kezdett, miközben más devizákat, köztük a forintot, eladták a befektetők, és a forint a 370-es pszichológiai határon is túlgyengült emiatt.

Az ultraalacsony 0-1/4 százalékos irányadó Fed-kamat most még nem változott, de a világ legnagyobb gazdaságának központi bankja hatalmas lépést tett az emelések megkezdése felé. A pandémia okozta válság időszakában a Fed óriási mennyiségben – havi 120 milliárd dollárért – vásárolt államkötvényeket és jelzálogpapírokat, hogy visszasegítse a gazdaságot a teljes foglalkoztatás felé. Az infláció felszökése miatt a Fed már novemberben bejelentette a pénzbőség-teremtés visszafogását, és most újabb csökkentést jelentett be, havi 90 milliárdról 60 milliárd dollárra.

Miután a fogyasztói árindex novemberben 6,8 százalékra, négy évtizedes csúcsra emelkedett, és a 10 százalék közelébe szökött fel a termelői árindex is, nagy nyomás nehezedik a Fedre, hogy szembeszálljon az árak és az inflációs várakozások emelkedésével. A kötvényvásárlás még nagyobb visszafogása – a nemzetközi pénzügyi nyelvben „tapering” – nem okozott meglepetést, az azonban igen, hogy „dot plot” szavazásukban a Fed döntéshozói immár három kamatemelést valószínűsítenek 2022-ben a szeptemberben várt egy helyett. (Ez megegyezik azzal, amit a piacok már korábban beáraztak, de a Fed-döntéshozóktól most csak két emelés jóslatát várták.) A „dot plot” szavazatokból most az olvasható ki, hogy 2022 végére 0,9, 2023-ban 1,6, 2024-ben pedig 2,1 százalékra emelkedhet az irányadó egynapos kamat.  Ez a folyamat a dollár malmára hajtja a vizet, azaz nyomást helyezhet más devizákra, mint a forintra, világszerte a kamatok és hozamok emelkedését okozhatja, és a részvény-árfolyamokra sem maradnak el a hatásai. A bejelentéseket jól fogadta a részvénypiac: miközben Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóján még a döntéseket magyarázta, az S&P 500 index több, mint fél százalékkal állt feljebb az előző napi zárásnál. 

Amint Powell korábban jelezte, mai közleményében a bank már nem ismételte meg, hogy átmenetinek tekinti az infláció felszökését okozó folyamatokat. A bank, habár határozottan a szigorítás útjára lépett, 2,2 százalékról 2,6 százalékra emelte előrejelzését a jövő évi inflációra, de ez még így is jelentős mérséklődést jelentene a mostani szintekhez képest, bár továbbra is meghaladná a Fed két százalékos inflációs célját, amelynek azonban évek átlagában kell kijönnie. Közleményében a bank nem ígért kamatemelést, hanem azt szögezte le, hogy addig maradhat a jelenlegi gazdaságtámogató kamatszint, amíg a piaci feltételek összhangba kerülnek a teljes foglalkoztatás céljával. Az eszközvásárlások visszafogásáról ugyanakkor a közlemény úgy fogalmazott, hogy az üteme a gazdasági fejleményeknek megfelelően változhat is. A mennyiségi lazítási program március közepére kifuthat – mondta Powell. Az elnök kifejtette: a döntéshozók nem várnak kamatemelést a program kifutása előtt, de a teljes foglalkoztatás elérése nem feltétele a kamatszigorításnak.