Gúzsba köti az omikron a jegybankokat

Az omikront kínai illetékesek és az állami sajtó szerint a Peking közelében lévő Tiencsin kikötőjén keresztül hurcolta be az országba egy lengyel állampolgár, aki Varsóból érkezett repülővel. A kötelező karanténelőírásoknak köszönhetően azonban el tudták különíteni, így a világ második legnagyobb gazdaságában egyelőre a delta variáns okozza a gondokat. A gócokra a szigorú zéró politikai jegyében csapnak le a hatóságok – legutóbb az ország egyik legnagyobb feldolgozóipari központjában, a Jangce folyó deltájában, ahol több gyár is a termelés felfüggesztésére kényszerült.

A leállás több ágazatot is érint az akkumulátorgyártástól kezdve a ruha, vegyi, műanyag- és finommechanikai iparig, és várhatóan újabb komoly problémákat jelent az egyébként is nehéz helyzetben lévő globális ellátási láncok szempontjából.

A Reuters beszámolója szerint az érintett három város – Ningpo, Saohszing és Hangcsou – adja Csöcsiang tartomány teljes ipari kibocsátásának több mint a felét, ami tavaly 6460 milliárd jüannak felelt meg (egy jüan 51 forint). Ningpo pedig emellett Kína egyik legnagyobb konténerkikötője, és a városban több mint hétszáz külföldi cégnek is van üzemegysége, köztük az LG Electronicsnak és a Toshibának. Csöcsiang tartomány adja a kínai GDP hat százalékát, a leállított gyárak között pedig legalább húsz tőzsdén jegyzett vállalat van. Hszia Jan-hong, akinek több textilgyára van a környéken, elmondta a Financial Timesnak, hogy legalább 120 millió jüan értékű áruja vár exportra, elsősorban európai célállomással.

Nagy hatással lesz ránk, ha nem tudjuk hamarosan útnak indítani a megrendeléseket

– fogalmazott, és beszámolt arról is, hogy milyen brutális gyorsasággal emelkednek az árak: míg korábban ötezer jüanba került egy konténer elszállítása a kikötőbe, ezért most 14 ezer jüant kérnek.

A kínai szigor érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy az az 1,4 milliárd lakosú országban kedden 51 új fertőzöttet jelentettek, ebből 44-et Csöcsiangban, és 38-at az ötmilliós Saohszingban.

Az omikron variáns okozta veszélyek várhatóan meghatározzák majd azt is, hogyan döntenek a héten a világ legjelentősebb gazdaságainak jegybankja, az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a brit és a japán jegybank. A Reuters elemzése szerint mindannyian ugyanazzal a dilemmával szembesülnek: a gyorsuló infláció megfékezésére összpontosítsanak-e, és fontosabbnak tekintik az alacsony alapkamatok fokozatos emelését és kötvényvásárlás lassítását, vagy pedig az omikron jelentette új gazdasági veszélyek kezelését helyezik előtérbe. A megközelítésük várhatóan nem lesz azonos, mivel a helyzetük is némileg különbözik.

A Bank of England (BoE) például a korábbi várakozásokkal ellentétben valószínűleg mégsem kezdi meg az omikron miatt az alapkamat emelését, míg az EKB várhatóan folytatja, a Bank of Japan pedig talán elkezdi a kötvényvásárlás visszafogását. A legélesebb fordulat talán a Fedtől várható, amely a hivatalos két százalékos cél dupláját meghaladó inflációval küzd, és ez immár elég tartós ahhoz, hogy Jerome Powell Fed-elnök és a döntéshozók is elhagyták előle az „átmeneti” jelzőt. Miközben az amerikai munkaerőpiacon még mindig több millió munkahely hiányzik a járvány előtti csúcshoz képest, az alacsony munkanélküliségi ráta és a növekvő bérek azt jelzik, hogy a teljes foglalkoztatottság közel van, márpedig Powell korábban ezt szabta a kamatemelés egyik fő előfeltételéül. Dönteni pedig mindenkinek úgy kell, hogy fogalmuk sincs, tovább súlyosbítja-e az új variáns a globális ellátási láncok zavarait, és ezzel pörgeti tovább az inflációt, vagy csekély, esetleg semmilyen gazdasági hatása sem lesz.