Tovább csökkent a török alapkamat – Erdogan mindent egy lapra tesz fel

A török jegybank az előzetes híreknek megfelelően további 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát decemberi kamatdöntő ülésén, ezzel szeptember óta már 500 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Az általánosan elfogadott gazdasági nézetekkel szembemenő és más jegybankok szigorítás felé tett lépéseivel ellentétes török kamatcsökkentés annak ellenére folytatódott, hogy az éves infláció novemberben meghaladta a 21,3 százalékot, a török líra pedig az év eleje óta értékének több mint 50 százalékát elveszítette a dollár ellenében. A török fizetőeszköz árfolyama már a kamatcsökkentést megelőzően áttörte a 15-ös határt is a dollárral szemben, noha az elmúlt két hétben négy alakalommal is beavatkozott a jegybank az árfolyam stabilizálása érdekében, dollárt értékesítve a tartalékaiból. Korábban úgy tűnt, hogy a török hatóságok a 14 lírás dollár árfolyam áttörését próbálják megakadályozni, ez azonban láthatóan nem sikerült. A líra leértékelődése erősen növeli az importárakat, ami a kereskedelmi egyensúlyhiány miatt jelentősen emeli az inflációt. A leértékelődést tükrözve a törökországi termelői árindex novemberben közel 55 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, emiatt a piaci várakozások a 30 százalékos inflációt sem tartják kizártnak a jövő év elejére, ami a hivatalos cél ötszöröse.

Recep Tayyip Erdogan nyomást gyakorol a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében, hogy az olcsó hitelek és a pénzbőség további gazdasági növekedést generáljon, amivel a 2023-as választásokon való esélyeit erősítené. Erdogan két és fél év alatt három jegybankelnököt menesztett, a hónap elején pedig lemondott Lütfi Elvan pénzügyminisztert is, akit – az elnök unortodox monetáris politikáját támogató – Nureddin Nebati váltott a poszton. Noha a török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a járvány 2020-as időszakát, 1,8 százalékkal növekedve, és az idei évre 9,5 százalékos bővülést várnak, azonban a gazdasági elemzők nagy többsége a kamatcsökkentést már a gazdasági növekedésre nézve is kontraproduktívnak látja, az összeomló török deviza, leapadó devizatartalékok, és az egekbe emelkedő infláció miatt. Ha inflációs környezetben csökkentjük az irányadó kamatlábat, úgy az inflációnál alacsonyabb hitelkamatok egy ideig élénkítik a gazdaságot, egy ponton túl viszont olyan mértékben növekednek a kockázatok, ami miatt a fegyver visszafelé sülhet el. 

Az S&P nemzetközi hitelminősítő hétfőn a török adósbesorolás kilátását stabilról negatívra rontotta ugyanúgy, mint a másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is még a hónap elején a líra romlására, az infláció növekedésére és a jegybank kamatcsökkentéseire hivatkozva.

A török líra árfolyama a kamatdöntést követően szabadesésbe kezdett a dollár ellenében, tíz perccel a döntést követően az árfolyam már 15,53 közelében mozgott.