Így (nem) lesz Szerbiából lítium-nagyhatalom

„A szerb kormány közel áll ahhoz, hogy felmondja elődeinek a Rio Tinto bányászati vállalattal kötött szerződéseit, amelyek lehetővé tették volna a lítium kiaknázását az ország nyugati részén” – jelentette ki a hétvégén Ana Brnabić kormányfő, reflektálva a környezetvédők november óta tartó tüntetéssorozatára. „Ha nem akarjátok a Rio Tintót Szerbiában, akkor elküldjük, de nézzük meg előbb, hogy mi ennek az ára” – nyilatkozta Brnabić a kormányközeli Pink TV-nek. Kifakadásának előzménye, hogy a számos zöldszervezetet tömörítő Ökológiai Felkelés ultimátumot intézett a kormányhoz, hogy hozzon nyilvánosságra minden, a Rio Tintóval kapcsolatos megállapodást, határozatot és szerződést. 

Azt is követelték, hogy a kormány vonja vissza a brit–ausztrál vállalatra szabott rendeletét, amely lehetővé teszi a bánya létesítéséhez és a lítium kiaknázásához szükséges létesítmények építkezési engedélyének kiadását a kutatott célterületen, azaz a Jadar régióban. Ez nem történt ugyan meg, de Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter bejelentette, hogy a polgárok kérésére leállt a Jadar projekt, s a továbbiakban egyetlen lépést sem tesznek a hatástanulmányok értelmezése és a polgárokkal való konzultáció nélkül. Egyben leszögezte, hogy

az állam nem kötött kötelező érvényű szerződést a Rio Tintóval.

A Bloomberg hírügynökségnek pedig azt nyilatkozta, hogy az Aleksandar Vučić elnök által felvetett népszavazás lenne a legjobb megoldás a konfliktusra. 

Mihajlović szerint ugyanakkor a környezeti hatástanulmányoknak a projekt sorsától függetlenül mindenképpen el kell készülniük. Megpendítette, hogy az akkumulátorgyártás alapelemeként szolgáló lítium stratégiai fontosságú nyersanyag, s 2040-re a mostaninál kilencvenszer nagyobb lesz a kereslet iránta.

A Rio Tinto leányvállalata kutatásai során 58,65 millió tonna, ércbe rejtett lítium- és bórkészletet valószínűsített a Jadar régióban, ebből negyven év alatt 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tudnának kinyerni.

Ha a terv mégis megvalósul, a cég és Szerbia a világ egyik legjelentősebb lítiumtermelőjévé válhat. A projekt doppingként hatna a szerb gazdaságra is, Vučić reményei szerint országa akár évi 22 százalékos GDP-növekedést is elkönyvelhetne a beruházás nyomán.

A termőföld, a levegő és a természetes vizek elszennyezése lenne a mérleg másik serpenyőjében, éppen ezért a környezetvédők nem engednek követeléseikből, s szombaton a szerb–bosnyák határon lévő Trbušnica határátkelőnél bénítanák meg a forgalmat. A heves ellenállás össznépi elégedetlenségbe torkollhat, ami végképp nem kívánatos Vučić számára, közvetlenül az áprilisban esedékes elnöki és parlamenti választások előtt. A szerbiai kutatásokra eddig 209 millió dollárt költő Rio Tinto pedig ráér, és a lítium sem szalad el.