Komoly sokk érte a szerb áramszektort

Annyi rossz hangzott el a lakossági és a gazdasági áramellátásért felelős Szerbiai Villanygazdaság (EPS) közvállalatról az utóbbi hetekben, amennyi kritika összesen aligha érte az elmúlt tíz esztendőben a céget. A kormányzat és a családok egyaránt szapulták a társaságot. Minden egy ártatlannak tűnő de-cem-ber 12-i havazással vette kezdetét. A sűrű és kiadós hóesés kisebb szerbiai településeket vágott el a külvilágtól – meg az áramszolgáltatótól is. A nehéz, nedves hó súlya alatt ugyanis megroppantak a régen felszerelt vezetékek, másutt a kidőlt fák, a leszakadó ágak tettek kárt a hálózatban, s megszakadt az áramellátás

Egyre több kisebb-nagyobb közép- és dél-szerbiai település maradt elektromos energia nélkül, a hó meg nem akart azonnal elolvadni, járhatatlanná váltak a hegyvidéki utak.

A legtöbb kiesés sajnos éppen a hegyvidéki településeket érintette, a villanyszolgáltató műszaki csapatai pedig napokig meg sem tudták közelíteni a tönkrement szakaszokat vagy a kárt szenvedett trafóállomásokat. Ez volt az első gond, amely miatt divattá vált szidni a szerb villanygazdaságot: sokak szerint „egy kis hó” miatt időutazásra kényszerítette az embereket, a sötét középkorba varázsolta őket.

Volt olyan nap, amikor 126 ezer fogyasztó maradt áram nélkül a hétmilliós országban, mert mintegy 260 elosztóállomás esett ki a rendszerből.

Ezt már a kormány is tűrhetetlennek minősítette, s vizsgálatot indított a felelősök kiszűrésére. Egyébként tucatnyi önkormányzat területén rendeltek el december közepén szükségállapotot a nagy mennyiségű csapadék, az áramhiány és a járhatatlan útvonalak miatt.

Csillár és szénhiány

A hó azonban kevésbé látványos, de annál komolyabb problémákat is okozott a vállalatnál. Hogy pontosan ki és hol rontotta el, azt a folyamatban lévő belső ellenőrzésnek kell megállapítania, az azonban biztos, hogy nagy mennyiségű szenet nem megfelelően tároltak, így a hóesések és az áramkimaradások kellős közepén hőerőműveket kellett leállítani, mert az átnedvesedett fűtőanyag teljesen használhatatlanná vált. Jelentős szén- és áramhiánnyal is meg kellett küzdenie az országnak.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök sürgős rendkívüli ülést kezdeményezett a kormány tagjainak és az energetikai szektorhoz tartozó közvállalatok vezetőinek a részvételével. Ezen a nemzeti frekvenciával rendelkező tévécsatornák által élőben közvetített értekezleten hangzott el többek között az a famózus államfői beszéd is, amelyben Vučić a saját felelősségét is hangsúlyozva kijelentette, hogy a terem legmagasabb csillárjára kötné fel magát a legszívesebben, amiért a múltban különféle szakértelem nélküli emberek tanácsaira hallgatott az energetikai rendszert érintő kérdésekben.

A megbeszélésen a köztársasági elnök dorgáló tanárként szólongatta az illetékeseket, akiknek beszámolót kellett tartaniuk, mit tettek a helyzet rendezése érdekében. A tanácskozás azzal a megállapítással végződött, hogy személyes felelősség terheli a történtek miatt Milorad Grčićet, a szerb áramszolgáltató vezérigazgatóját, ezért e tény ismeretében minél gyorsabban lépnie kell.

A tétova bűnbak

A szerb sajtó sokáig azon szórakozott, hogy Grčić úgy tesz, mintha nem értette volna meg az államfő célzását, mert még jó pár napig esze ágában sem volt felállni a cégvezetői karosszékből. Inkább ő maga fogott bele elbocsátásokba: kitette a szénkitermelésért felelős igazgatót, majd más termelési részlegek vezetőit is, összesen négy embert, s talán még folytatta volna, ha Aleksandar Vučić egy tévéműsorból nem értesíti Grčićet, aki egyébként a hatalmon lévő Szerb Haladó Pártban (SNS) is fajsúlyos szereplőnek számít.

Az államfő (aki az SNS elnöke is) azt mondta a nézőknek: vegyék úgy, hogy már nem Milorad Grčić vezeti az óriásvállalatot. Na ekkor világosodott meg a tétovázó vezérigazgató s nyújtotta be a lemondását, de bűnbaknak tekinti magát. Azzal védekezett, hogy Kolubarában, ahol a fűtőanyagot bányásszák, eleve rossz minőségű szenet raktak a vagonokba, s ez szállítás közben elázott, megfagyott, áramtermelési célra használhatatlanná vált. Mint mondta, érti, hogy ő maga is felelős, de úgy gondolta, a közvetlenebb érintetteknek kellene inkább távozniuk. Bár már azt is tudni, ki lesz az utódja, egyelőre mégis megbízott vezetőként tevékenykedik, a belgrádi ellenzéki sajtó szerint pedig nem tétlenkedik: egyes információk szerint száz, főként az SNS-hez tartozó embernek adott munkát az elmúlt napokban.

„Egy kis hó, egy kis szél”

Az új esztendőre visszaállt a rend az energiatermelés és az áramszolgáltatás terén, de Szerbiának szén- és áramimportra is szüksége van, ami szokatlan helyzetnek számít az országban. Tetézte a problémát egy újabb, december 26-i meghibásodás: tűz ütött ki az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) B blokkjában. Itt a gázolajrendszer lobbant be. Sikerült viszonylag gyorsan megfékezni a lángokat, majd üzembe helyezni a blokkot, de bizonyos javításokra még most is szükség van, mert azóta sem működik teljes kapacitással az erőmű. A közvállalatokkal szembeni éles kritikájáról ismert Zorana Mihajlović energetikai miniszternél is betelt a pohár. Nyilatkozataiban azzal ostorozta a Szerbiai Villanygazdaságot, hogy minden elkerülhető lett volna megfelelő tervezéssel, így azonban több száz millió eurós kárt szenvedett az ország a nem várt importok és nagyjavítások miatt. Dühösen közölte: az EPS minden évben megkapta a pénzt a reparálásokra. Kérdés, hogy min javítottak, ha egy erősebb szél szétmarcangolja a vezetékeket. Új kezdetre van szükség, de főleg arra, hogy a cég vezetői ne hazudjanak. Mindvégig azt állították: 1,3 millió tonna szén áll készenlétben, minden kiválóan működik – hangsúlyozta Mihajlović.

Nem lehet minden hibátlan

A kedélyeket és vállalata sarazását a minap Jovan Despotović, a felügyelőbizottság elnöke próbálta csillapítani, s üzent a tárcavezetőnek. Elmondta: a kritikus helyzetben az EPS mindent önerőből állt, az importköltségeket is, nem volt szüksége költségvetési pluszpénzre. Azt hangoztatta, hogy a Szerbiai Villanygazdaság egy 7855 megawatt teljesítményű rendszer, amely évente 35 ezer gigawattóra áramot termel – hetven százalékát három hőerőműnek, harminc százalékát 16 vízerőműnek köszönhetően. Negyvenmillió tonna szenet bányász ki évente. Természetes, hogy ekkora rendszer nem működhet folyton meghibásodás nélkül – érvelt a vezető.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő oldalán.