Micsoda változás mindössze néhány hónap alatt!
– konstatálta jegyzetében Carsten Brzeski , az ING fő makróelemzője, miután az Európai Központi Bank közzétette december közepén tartott ülése jegyzőkönyvét. Tavaly nyáron az EKB döntéshozóinak a többsége még azon sajnálkozott, hogy hosszú távon az infláció túl alacsony lesz, a dokumentum szerint azonban decemberre felismerték a realitást:
az infláció magas, a kilátás bizonytalan, és az irány sem eldöntött.
A piaci szereplők már hetek óta várják annak a megerősítését, hogy az EKB nyugalma, amelyet az infláció több évtizedes csúcsokra emelkedése ellenére megőrzött, nem törhetetlen, és előfordulhat, hogy az amerikai jegybankhoz hasonlóan nagyobb sebességre kapcsol a monetáris enyhítés kifuttatásában, a kamatemelések megkezdése felé. Christine Lagarde, az EKB elnöke ezzel szemben – megerősítve ugyan, hogy ha szükséges, lépnek – a France Inter rádiónak úgy fogalmazott: semmi okuk olyan gyorsan és brutálisan fellépni, mint ahogy a Fed teheti.
Mindenki biztosra veszi, hogy a Fed hamarabb kezdi el emelni kamatait – ha nem is jövő heti ülésén, talán márciusban - de a Lagarde-nyilatkozat reggel nem esett jól az euró árfolyamának. A befektetők amúgy is az EKB jegyzőkönyv kora délutáni közzétételére vártak, azt remélve, hogy több aggodalmat tükröz az inflációt illetően, mint a bank eddigi hivatalos nyilatkozatai. Ebben nem is csalódtak:
a dokumentum ugyan megismételte a bank stábja készítette előrejelzést, hogy az euróövezeti infláció - amely decemberben elérte az 5 százalékot - már jövőre a 2 százalékos cél alá bukhat átlagban, de megemlítette például azt a kockázatot is, hogy az infláció hosszabb ideig is magas maradhat. Az euró árfolyama ezt már meghálálta:
a dollár keresztben az 1,1335-ös napi mélypontról 1,136-ig erősödött. Ez segített a dollárral gyakran ellentétesen mozgó forintnak is visszanyerni a lendületét, és az euró ellenében 357,2-ről 355,2-re erősödött.
Ez az epizód azonban aligha vet véget a dollár-euró huzavonának, ami Közép-Európa és általában a feltörekvő gazdaságok deviza- és kötvénypiacai számára is meghatározó tényező a helyi jegybankok lépésein és az inflációs trendeken kívül. A folytatódó tanácstalanságot jól illusztrálta a 10-éves német államkötvény (Bund) hozam mozgása. Szerdán majdnem három év óta először a nulla fölé emelkedett, amiből sokan azt a várakozást olvasták ki, hogy fordulat következhet be az EKB monetáris politikájában. Csütörtökre azonban a szimbolikus jelentőségűnek gondolt hozam visszacsuklott a nulla alá, mínusz 0,04 százalék környékére, és az EKB-jegyzőkönyv megjelenése után is ott maradt. Hasonló mozgásokról számolt be a Reuters a pénzpiacokon is:
szerdán még 100 százalékos valószínűséggel áraztak egy 10 bázispontos EKB-kamatemelést szeptemberre, csütörtökre ez 80 százalékra esett, egy második, decemberi kamatemelésé pedig 100-ról 60-ra.
A Bund hozam visszavonulása nem volt meglepő – írta egy másik ING-jegyzet. Az emelkedéshez hozzájárulhatott, hogy euróövezeti tagok az év elejére hozták előre kötvénykibocsátásaik egy részét, csakhogy ez a kínálati hullám a csütörtöki francia és spanyol aukciókkal lefutott. A hozamok, illetve az euró/dollár árfolyam további alakulása az EKB és a Fed jelzéseitől, illetve az inflációs adatoktól és várakozásoktól függ - és ezek nehezen jósolhatóak. A Commerzbank fő devizaelemzője, Ulrich Leucthmann a dollár erősödésére számít - szeptemberre 1,09-re – mert szerinte az amerikai infláció gyorsabban vonul vissza a vártnál, de a Fed rendületlenül emeli kamatait. A Capital Economics elemzője, Jennifer McKeown szerint azonban, ha a mostani hordónkénti majdnem 90 dollárról tovább hízik az olaj ára 120 dollárra, jelentősen magasabb maradhat idén a fejlett országok inflációja a vártnál, átlag 5,5 százalék körül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.