Rekord összeget szán segélyekre az EU

Az Európai Bizottság 1,5 milliárd eurót különít el 2022-re a világ válság-sújtotta lakosságának megsegítésére. Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos szerint ennyit még sosem költöttek humanitárius segélyekre, igaz, az igény sem volt még soha ennyire magas. Ráadásul, míg korábban elsősorban a fegyveres konfliktusok áldozatai szorultak támogatásra, mára már az éghajlatváltozás előidézte természeti csapások és a Covid-19 járvány által leginkább érintett nemzetek is segítségre szorulnak.

„A humanitárius célú segélyezés lehetővé teszi az EU számára, hogy fedezze a lakosság alapvető szükségleteit, ezzel életeket mentsen. A megemelt költségvetés azt is biztosítja, hogy folytatni lehessen az elhúzódó vagy visszatérő humanitárius krízishelyzetek kezelését, például Kolumbiában, Dél-Szudánban vagy a rohingyáknál” – nyilatkozta a biztos. 

A 2014-2020 közötti hét éves időszakban összesen 7,1 milliárd eurót adományoztak a legrászorulóbbaknak, azaz évente közel 1 milliárd eurót. Tavaly bár 900 millió eurós költségvetéssel kezdték az évet, végül kibővítették 1,4 milliárdra, látva például a Közel-Keleten vagy a Nyugat-Balkánon kialakult vészhelyzeteket.

Az idei évre szánt 1,5 milliárd euró közel harmada, 469 millió eurót jut a szubszaharai régió és a Száhel-övezet (Burkina Faso, Mali, Mauritánia és Niger) élelmiszerhiánytól szenvedő lakosainak.

A fekete kontinensen jut még támogatás az erőszak miatt kitelepítetteknek a Közép-afrikai Köztársaságban, a Csád-tó medencéjében (Csád, Kamerun és Nigéria), Dél-Szudánban és Afrika szarván (Dzsibuti, Etiópia, Kenya és Etiópia). A közel-keleti és észak-afrikai válságkezelésre 351 millió eurót különítenek el, így a szíriai menekültek, a jemeni krízishelyzet, valamint a szomszédos országokba kényszerültek megsegítésére.

Mindemellett 152 millió euróval segítik az ukrajnai, a nyugat-baáni és a kaukázusi válságok sújtotta lakosságot, valamint hozzájárulnak a migrációs válság törökországi hatásainak kezeléséhez. További 188 millió euróval segítik Ázsia és Latin-Amerika legsebezhetőbb lakosságát. Ázsiában például az elmenekült afgánokat és rohingyákat (Banglades és Mianmar), Latin-Amerikában pedig a venezuelai, a kolumbiai, és a haiti válság által érintetteket.

A fennmaradó 370 millió eurót majd a nem várt krízishelyzetekre tartalékolják.

Az EU 1992 óta rendszeresen nyújt segélyt, szigorúan humanitárius partnerszervezeteken keresztül, beleértve az ENSZ-ügynökségeket, a civilszervezeteket és a Vöröskeresztet.