Az ukrán válságnál is jobban befolyásolhatja a világpiacokat egy magyar közgazdász

Mi a következő, ami irányt szab a világpiacoknak, az orosz–ukrán válság, vagy Pozsár Zoltán javaslatai a Federal Reserve-nek – teszik fel a kérdést hétzáró jegyzetükben a Saxo Bank elemzői. A saját válaszuk: ha a háborús aggodalmak nem fokozódnak, akkor Pozsár. A kereskedőknek érdemes arra számítaniuk, hogy a magyar közgazdász óriási figyelmet kiváltó jegyzete megnöveli a bizonytalanságot az iránt, mit fog tenni a Fed.

  A Credit Suisse Pécsett végzett, még mindig csak 43 éves vezető elemzőjének gondolatait már az elmúlt néhány évben is többször felkapta a világmédia, amint most szerdán közzétett jegyzetét is, 

de hogy egy elemző felvetéseinek ekkora befolyásoló erőt tulajdonítsanak a Fed monetáris politikájára nézve, arra nehéz felidézni példát.

A Fed Nyíltpiaci Bizottsága március közepén tartja azt a sorsdöntő ülését, amelyen a piaci várakozások szerint meredeken elkezdi emelni kamat ait, miután januárra az amerikai infláció négy évtizedes csúcsra, 7,5 százalékra emelkedett. Már tavaly megjelentek az aggodalmak, hogy sokkszerű lesz ez a változás, miután hosszú évekig a jegybank "helikopterről szórta" a pénzt, hogy segítse a gazdaságot és feljebb tornázza az árakat. 

Az utóbbi a pandémia érkeztével a várakozásokon jóval felül sikerült – hisz a hosszú távú átlagban számolt cél 2 százalék –, és a kamatemelések közeledtével az elmúlt hetek fő aggodalmává vált a piacokon, hogy a gyors szigorítás recesszióba taszíthatja a tavaly még 5,5 százalékkal bővülő amerikai gazdaságot. A várakozások erősen feltolták a rövid távú kamatokat a világ legnagyobb gazdaságában, a hosszútávúakat azonban kevésbé, és ha az utóbbiak netán az előbbiek alá kerülnének, azt Amerikában a recesszió biztos jelének szokták tekinteni.

Egy recesszió mindig fájdalmas, és az elkerülésére szolgálnak megoldással Pozsár Zoltán javaslatai. 

Ez már önmagában érdeklődést válthatna ki egy olyan befolyásosnak tekintett elemző és Fed-szakértő esetében, mint amilyennek a magyar szakembert tekintik. Még biztosabbá teszi, hogy a javaslat további hullámokat vet és a már látható erős spekuláció mellett akár parázs vitákhoz is vezethet, hogy a közgazdász tűz ellen gyújtana tüzet, az egyik fajta sokk ellen alkalmazna egy másik fajtát, miközben radikálisan átalakulna a Fed kommunikációja is.

A körök pedig, amelyeket fájdalmasan érinthetnének a változások, amelyekkel elkerülhető lenne a mindenkit sújtó recesszió, szintén befolyásosak és kiterjedtek. Köztük vannak az ingatlanvásárlók, a bitcoin tulajdonosok és akár a részvénypiaci befektetők is. Nem csak az az érdekfeszítő, hogyan reagál Pozsár javaslataira a Fed – amit ekkora érdeklődés után majdnem biztosan meg fog tenni –, hanem mások is, például akár a bitcoinban „utazó” Elon Musk.

Pozsár, aki előszeretettel hivatkozik magyarországi tapasztalataira, most is ezt teszi, és a következőket állítja.

A Fedet jelenlegi dupla mandátuma – az infláció elleni küzdelem, illetve a bérek politikailag is szorgalmazott emelésével párosuló alacsony munkanélküliség – olyan feladat elé állítja, amit még sohasem ért el: úgy lassítani le az inflációt kamatemelésekkel, hogy ne álljon elő recesszió.

Ami korábban mérsékelte az inflációt, az áruk árindexei, az most növeli és ez jó darabig így maradhat, és a Fed nem teheti meg hogy a kereslet visszafogásával – azaz recesszió előidézésével – mérsékelje ezt a nyomást

– írta Pozsár.

Az infláció másik fő komponense a szolgáltatásoké, amelyeket a lakásárak drágítanak, illetve a hiányos munkaerő-utánpótlás. Mindkettőt a pénzügyi feltételek befolyásolják, az utóbbiakat pedig a hosszú távú kamatok határozzák meg, a rövid távúak kevésbé. Itt jön a bökkenő: a nagyszámú Fed-kamatemelésnek, amit a piacok előre beáraztak, a hosszú kamatokra, a jelzálogkamatokra és a részvényekre alig volt hatása – emeli ki a magyar közgazdász.

Pozsár válasza, hogy a kockázati étvágy és a kockázatos eszközök „legjobb rendőre” az áringadozás. Pontosan az vezetne a munkaerőkínálat javulásához – és a recesszió elkerüléséhez –, ha a kamatok helyett arra koncentrálna a Fed, hogy áringadozást vigyen a rendszerbe, növelve a hosszú távú kockázatokat, ezzel késztetve visszatérni a munkaerő-piacra azokat, akiket elkényelmesített, hogy a pénzbőség-teremtés korszakában felment az ingatlanjuk, a részvényeik, vagy akár a kripto-devizájuk értéke.

Miután Magyarországon nőttem fel – írja a szakember –, a józan eszem azt súgja, „hogy ha a poszt-kommunista kormány nagylelkű támogatásai és a korai nyugdíjazás kikezdte a munkaerőpiaci részvételt és ártott Magyarország és más gazdaságok reálgazdasági kilátásainak, a kapitalista piac válasza az alacsony kamatokra és a mennyiségi lazításra égbeszökő részvényértékeltségekkel, lakásárakkal és a bitcoin emelkedésével ugyanezt teszi: ha a magukat bitcoin-gazdagnak érző fiatalok nem hajlanak dolgozni, és a magukat kőgazdagnak vélő idősebbek sietnek korán nyugdíjba menni, a munkaerőpiaci részvétel a reálnövekedési kilátások rovására visszaesik. Ha a korai nyugdíjazás nem volt jó Magyarországnak, az USÁ-nak se lesz jó” – fogalmaz a jegyzet.

Pozsár receptjének az is a része, hogy a Fed felhagy a sajtótájékoztatóival, majd bejelentés nélkül hosszú lejáratú állampapírokat ad el a piacon.

A következőt már a Bloomberg hírügynökség írta a javaslatról: Miközben ez egy erősen vitatott gondolat a Wall Streeten, Pozsár javaslatai a pénzügyi kondíciók ilyetén szűkítéséről utat nyitnának a Fed számára, hogy lelassítsa a szolgáltatások inflációját anélkül, hogy kisiklatná a növekedést. A cikk – amely nem is az egyetlen a Pozsár-javaslatról a Bloomberg oldalán – a következő, a közgazdász üzenetét kisarkító címet viseli: Zoltán Pozsár arról, miért van szüksége a Fednek piaci összeomlást előidéznie az infláció mérsékléséhez.