Már készül a következő Oroszország elleni szankciós csomag

Az uniós külügyminiszterek szerdán véglegesítették az Oroszország elleni szankciókat, csütörtökön pedig rendkívüli csúcsot tartanak az ukrán kérdés megvitatására. A büntetőintézkedéseknek a francia gazdaságra Bruno Le Maire pénzügyminiszter vélekedése szerint „viszonylag” korlátozott hatásuk lesz. A BFMTV-nek adott szerdai interjújában azt is megerősítette, hogy a kormány folyamatos figyelemmel követi az olajárakat, és változatlanul fontosnak tartja, hogy megvédje a fogyasztókat a növekvő energiaárakkal szemben. „Diverzifikálni kell az ellátásunkat” – hangsúlyozta, bár Franciaország gázellátásának a többi uniós országhoz képest kisebb, mindössze húsz százaléka származik orosz forrásból.

Más a helyzet Németországgal, amelynél ez az arány 55 százalék, így most még sürgetőbbé vált más források biztosítása. A BDI német iparszövetség szokatlanul éles figyelmeztetést adott ki a héten, amely szerint az energia- és gázárak további növekedése „a gazdaság összeomlásával fenyeget”. 

A helyzet olyan súlyos, hogy még a különböző ágazatokban működő, a telephelyükhöz lojális középvállalkozások is kénytelenek megfontolni a külföldre költözést

 – tették hozzá. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint a kormány gondoskodott az ellátási válság elkerüléséről, „van elég földgáz”. Szakértők szerint a Berlin tovább erősítheti az ellátás biztonságát egyrészt vásárlással, állami stratégiai földgáztartalék felhalmozásával, valamint szabályozással. 

Utóbbi azt jelenti, hogy beszerzési kötelezettséget írnak elő a piaci szereplőknek, vagyis kötelezővé teszik, hogy a fűtési szezon előtt elérjenek egy bizonyos gáztárolási szintet. 

Ez megvalósítható, mivel az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország mögött Németország rendelkezik a legnagyobb, 23 milliárd köbméter tárolókapacitással. Ez az unió teljes kapacitásának a negyede.

Az uniós szankciók az amerikaiakkal együtt azonban csak az első szakaszt jelentik, a szövetségesek újabb büntetőintézkedésekre készülnek, ha a helyzet még inkább elmérgesedik. 

Az európai pénzügyminiszterek olyan szankciósorozaton dolgoznak, amely az eddigieknél sokszor károsabb az orosz érdekekre, az orosz nép érdekeire és az orosz gazdaságra nézve

 – jelentette ki Le Maire. Liz Truss brit külügyminiszter pedig a Sky Newsnak azt mondta, hogy a kormány korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a brit piacokhoz, megakadályozzák, hogy Moszkva hitelhez jusson az Egyesült Királyságban. Utóbbihoz azonban új törvények szükségesek, emlékeztetett a Reuters, ráadásul kétséges, hogy Oroszország ilyesmire szorulna, mivel a negyedik legnagyobb külföldi devizatartalékkal rendelkezik a világon, ami 630 milliárd dollárt jelent, ráadásul fő exportcikke, a kőolaj ára is közelít a hordónkénti száz dollárhoz. 

Truss arról nem beszélt, hogy Nagy-Britannia leállítaná-e a már kibocsátott orosz államkötvények kereskedelmét is. 

Az amerikai kormány ebben előbbre tart, megtiltotta a március 1-je után kibocsátott kötvények kereskedelmét a másodlagos piacon. Az amerikai befektetők azonban már 2014, a Krím-félsziget annektálása óta nem vásárolhatnak új, dollárban denominált orosz adósságot, az amerikai bankok pedig 2019 óta nem vehetnek részt a külföldi államkötvények kibocsátásában és forgalmazásukban az elsődleges piacon. Azt viszont bejelentette a londoni külügyminisztérium, hogy 

ötszáz millió fontos (213 milliárd forint) hitelt nyújt Ukrajnának az orosz agresszió gazdasági hatásainak enyhítésére.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is megkezdte az egyeztetéseket Ukrajnával az általa támogatott program felülvizsgálatáról. Kijev azt reméli, hogy a tárgyalások eredményeként 700 millió dollárt megkap az ötmilliárd dolláros IMF-programból, ami megnyugtathatná a válság mélyülése miatt aggódó piacokat.