Moszkvát nem érdekli a gázkártya kijátszása

Az Európai Unió brüsszeli nagykövetei elvi egyetértésre jutottak, hogy első lépésként megtiltják az importot és az exportot az Oroszország által frissen elismert szakadár ukrán területekről, és kibővítik a szankcióval sújtott orosz magán- és jogi személyek listáját. A csomagról – amely célba vesz orosz bankokat, valamint az orosz állam és kormány azon képességét, hogy hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz – a nap folyamán egyeztettek a külügyminiszterek is. Az Egyesült Királyság öt banki és három magas rangú tisztségviselő ellen jelentett be szankciókat, Németország pedig továbblépett, gyakorlatilag megpecsételte az Északi Áramlat 2 gázvezeték sorsát. 

Olaf Scholz kancellár ugyanis bejelentette, hogy felkérte a gazdasági minisztériumot: vonja vissza érvényes jelentését, amely szerint a hálózat nem jelent ellátási kockázatot. 

Ez technikai dolognak hangzik, de a szükséges adminisztratív lépés ahhoz, hogy a vezeték ne kaphasson engedélyt, ami nélkül nem működhet

– közölte a kancellár, aki ugyanakkor megerősítette, hogy fegyvert változatlanul nem szállítanak Ukrajnának.

Moszkva nem tulajdonít nagy jelentőséget a német döntésnek, Andrej Rugyenko külügyminiszter-helyettes szerint semmitől sem félnek, Vlagyimir Putyin elnök pedig megígérte, hogy változatlanul biztosítanak gázt a világpiacnak. Nyikolaj Sulginov energetikai miniszter pedig egy tegnap az Energy Intelligence című szakportálon megjelent interjúban emlékeztetett, hogy több európai vállalat is részt vett a projektben, amelyeket „valakinek kárpótolnia kell majd” az elszenvedett veszteségekért. 

Scholz döntése egyébként némi meglepetést okozott, mert Németország eddig nem igazán támogatta az orosz gázszállítások korlátozását. Rolf Mützenich, a kancellár pártjának parlamenti frakcióvezetője még a hét végén is azt nyilatkozta, hogy a szankciós döntésnél mérlegelik, milyen hatása lenne Európa legnagyobb gazdaságára. 

Nemcsak azzal kell szembenéznünk, hogy meglehetősen üresek a gáztárolók, hanem azzal is, hogy fennakadások lesznek az Oroszországból érkező szállításokban. Vannak alternatíváink... De inkább elkerülnénk mindezt

– hangsúlyozta. Mario Draghi olasz kormányfő is úgy vélekedett, hogy az energetikát nem szabadna a büntetőintézkedések részévé tenni. „A szankcióknak hatékonyaknak, de ugyanakkor fenntarthatóknak kell lenniük” – fogalmazott.

Európa csak fokozta az orosz gázfüggőségét a Krím annektálása óta

Az EU legnagyobb problémája, hogy nem sikerült csökkentenie a gázfüggőséget Oroszországtól annak ellenére, hogy erre ígéretet tett már a Krím-félsziget annektálásakor. Éppen ellenkezőleg: 2010-ben a gázimport 26 százaléka származott Oroszországból, 2020-ban már 35 százaléka, tavaly pedig több mint 42 százaléka. Bár a szövetségesek hangsúlyozzák, hogy egységesek a szankciókat illetően, Európa számára nagyobb a tét, mint az Egyesült Államoknak, mivel az uniós-orosz külkereskedelmi forgalom értéke tízszerese az amerikai-orosznak, a gázkártyát pedig különösen nagy fájdalommal járna kijátszani – emlékeztetett a Politico. 

Moszkva ezért is magabiztos, meggyőződése, hogy az EU képtelen más forrásokból pótolni a kieső orosz exportot – ezt megerősítette az energetikai miniszter is. A jelenlegihez hasonló energiaválság szerinte a jövőben is bekövetkezhet, és kizárólag a megújuló energiaforrásokra egyelőre nem lehet támaszkodni. Az amerikai és katari LNG-t sem tartja komoly alternatívának Európa számára, egyrészt, mivel az mindig drágább a földgáznál, másrészt a kapacitás jelentős részét hosszú távú szerződésekkel lekötötték. 

Hangsúlyozta azt is, hogy a magas gázárak Oroszország és a Gazprom számára sem előnyösek, mivel csökkentik a fogyasztást és a keresletet, a gazdaság pedig emiatt lelassul. „Nem a magas árakat, hanem a stabil ellátást részesítjük előnyben” – jelentette ki. Az olajat illetően pedig a hordónkénti 55-70 dolláros árat tartja optimálisnak Oroszország számára.