Nagyot rontott gazdasági előrejelzésén az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kiadott téli gazdasági előrejelzése szerint az eurót megosztó 19 ország és az unió egészének bruttó hazai terméke is 4 százalékkal nő az idén, míg 2023-ban az euróövezet 2,7, míg az unió egésze 2,8 százalékkal tud majd bővülni.

A mostani előrejelzésben szereplő idei GDP-adatok alacsonyabbak a tavaly novemberi 4,3 százalékos becslésnél, míg 2023-ban némileg növekedhet a teljesítmény, mivel korábban az euróövezetben csupán 2,4, az unió egészében pedig 2,5 százalékos növekedést prognosztizáltak. 

Így a bizottság jelenlegi előrejelzése már megközelíti a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb becslését, amely az idén 3,9, 2023-ban pedig 2,5 százalékos növekedést vár az euróövezetben.

A gazdasági tevékenység tavaly tavasszal kezdődött és kora őszig töretlenül folytatódó erőteljes fellendülése után az EU-ban a növekedés lendülete a becslések szerint 2021 utolsó negyedévében 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2-ről. Bár a lassulásra már a 2021. őszi gazdasági előrejelzésben is számított a bizottság, az az előre jelzettnél élesebb volt. Az EU egésze 2021 harmadik negyedévében elérte a GDP pandémiát megelőző szintjét, és a prognózisok szerint 2022 végére valamennyi tagállam átlépi ezt a mérföldkövet.

Az európai gazdaság jelentős ellenszélben haladt ezen a télen: az omikron gyors terjedése, az infláció energiaárak elszállása miatti fokozottabb emelkedése, valamint az ellátási lánc tartós zavarai visszafogták a fellendülést 

– mondta Paolo Gentiloni európai gazdasági biztos. – Mivel az ellenszél várhatóan fokozatosan enyhül, előrejelzéseink szerint a növekedés már idén tavasszal ismét felgyorsul.”

Ez a prognózis azt feltételezi, hogy a jelenlegi fertőzési hullám által a gazdaságra gyakorolt terhelés rövid ideig tart. A gazdasági aktivitás várhatóan újra lendületet kap, ahogy a kínálati feltételek normalizálódnak és az inflációs nyomás mérséklődik. A rövid távú turbulenciákon túlmutatva az expanziós fázist alátámasztó fundamentumok továbbra is erősek. A folyamatosan javuló munkaerőpiac, a háztartások magas megtakarításai, a továbbra is kedvező finanszírozási feltételek és a gazdaságélénkítési programok mind hozzájárulnak egy elhúzódó és erőteljes expanziós szakasz fenntartásához.

A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy az infláció a korábban vártnál magasabb, az idén 3,5 százalék lesz az euróövezetben, ami bőven meghaladja az Európai Központi Bank 2 százalékos célját, és jóval magasabb, mint a saját novemberi 2,2-es előrejelzése. Ugyanez az unió egészében a novemberi prognózisban szereplő 2,5-ről 3,9 százalékra nőtt. 

Az áremelkedés a bizottság szerint tükrözi a magas energiaárak hatását, de azt is, hogy az inflációs nyomás ősz óta más árufajtákra is átterjedt.

Miután a tavalyi negyedik negyedévben 4,6 százalékos rekordot ért el, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2022 első negyedévében 4,8 százalékon tetőzik, és az év harmadik negyedévéig 3 százalék felett marad. A kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás enyhülésével az infláció az év utolsó negyedévében várhatóan 2,1 százalékra csökken, majd 2023 folyamán az Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzése alá kerül.

Noha a bizottság szerint a világjárvány gazdasági hatása minden hullámmal egyre enyhébb, azonban a jelenleg is életben lévő korlátozó intézkedések, valamint az elhúzódó munkaerőhiány továbbra is hátráltathatja a gazdasági tevékenységet, emellett félő, hogy az ellátási láncok zavarai is a vártnál hosszabb ideig megmaradhatnak. Mindezeken túl a növekedési és inflációs kilátásokat érintő kockázatokat jelentősen súlyosbítják a kelet-európai geopolitikai feszültségek is.