Nyolcvanéves csúcson a brit gazdasági növekedés

A brit GDP 1 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó három hónapban negyedéves alapon, ami megegyezik a harmadik negyedévi, lefelé módosított 1 százalékos növekedéssel, és kissé elmarad az 1,1 százalékos előrejelzéstől – derült ki a brit statisztikai hivatal előzetes becsléséből. Ezzel a teljes 2021-es évet tekintve a gazdaság 7,5 százalékkal, 1941 óta a legnagyobb mértékben növekedett, azt követően, hogy 2020-ban 9,4 százalékos történelmi visszaesést szenvedett el. A brit gazdaság teljesítménye a gyors visszapattanás ellenére még mindig 0,4 százalékkal elmarad a járvány előtti szinttől, ha azonban az egészségügyi kiadások növekedését nem számítjuk, úgy még mindig több mint 1 százalékos az elmaradás.

A legnagyobb mértékben az egészségügyi szolgáltatások járultak hozzá a negyedéves növekedéshez. 

A háztartások fogyasztása 1,2, a kormányzati kiadások 1,9, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2, az export 4,9 százalékkal nőtt, míg az import 1,5 százalékkal csökkent.

Havi alapon a várt 0,5 százaléknál kisebb mértékben, 0,2 százalékkal csökkent decemberi gazdasági teljesítmény, miután az ipari termelés 0,3, ezen belül a feldolgozóipar 0,2 százalékkal bővült. Ezzel szemben a szolgáltatások kibocsátása 0,5 százalékkal csökkent, főként a kiskereskedelem és a vendéglátás 3 százalékos visszaesése miatt. A szolgáltatások kibocsátása így még mindig több mint 8 százalékkal elmarad a járvány előtti szinttől. Az elemzők az omikron-variáns gyors terjedése miatt számítottak az év utolsó hónapjában a jelentősebb visszaesésre, akik közül többen úgy látják, hogy a brit hazai össztermék havi összevetésben számolva januárban is csökkenhetett, mivel a vírus miatt ekkor maradt távol munkahelyétől a legtöbb alkalmazott.

A Capital Economics előrejelzésében kiemeli, hogy 

az aktivitás január közepétől ismét élénkülni kezdett, de a magas infláció és a megugró energiaszámlák miatt a brit háztartási szektor elkölthető jövedelmi hányada az idén várhatóan több mint 2 százalékkal csökken reálértéken, és ez már áprilistól ismét visszahúzó erőt gyakorol a gazdaság növekedésére. 

A magas, decemberben 5,4 százalékos éves infláció miatt azonban kétséges, hogy a gazdasági növekedés esetleges lassulása megakadályozná a Bank of England további kamatemeléseit. A várakozások szerint a brit jegybank az idén a jelenlegi 0,5 százalékról 1,25 százalékra, jövőre 2 százalékra emelheti alapkamatát, amely 0,1 százalékos kiinduló mélységi rekordról emelkedett a mostani 0,5 százalékra. A jegybank 2004 júniusa óta először emelt alapkamatot két egymást követő monetáris ülésen, decemberben, majd februárban.

A kamatemelések mellett hosszabb távon az Egyesült Királyság teljes pénzügyi és gazdasági jövőjét befolyásolja, hogy bent marad-e az ország az EU pénzpiaci uniójában. Andrew Bailey, a Bank of England elnöke hosszú távon is egyértelműen a bennmaradás előnyeit látja nagyobbnak. 

Álláspontja szerint semmi nem indokolja, hogy országa elhagyja a közösséget 2025 után, mivel a brit szabályozás továbbra is ekvivalens az EU szabályaival. Bailey azt is hozzátette, hogy a jövőben is együtt fognak dolgozni az EU-s munkatársakkal, hogy fennmaradjon ez az ekvivalencia, amely különösen fontos az elszámolóházak esetében. Ez pedig igen jövedelmező üzlet, és annak egy jelentős része a Brexit ellenére sem költözött el Londonból.