A Covid idején tapasztalt borúlátást idézi a német gazdaságban az orosz–ukrán háború

A német exportőrök körében az ukrajnai háború miatt drámaian romlott a hangulat. A vállalatok következő három hónapra vonatkozó exportvárakozásai az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint mínusz 2,3 pontra zuhant a februári 17 pontról, ami hatalmas visszaesés, eddig csak a koronavírus-válság kezdetén, 2020 áprilisában volt ennél meredekebb zuhanás az indexben, akkor 31,2 ponttal került lejjebb a mutató. Hosszabb távon, a következő hat hónapra vonatkozóan is lényegesen pesszimistábbak voltak a német vállalatok, különösen azok, amelyek gazdasági kapcsolatban állnak Oroszországgal. A mutató alapján biztosra vehető, hogy az export növekedése érezhetően lassulni fog.

Az exportvárakozások minden feldolgozóipari ágazatban romlottak. Az autógyártók és beszállítóik jelentős visszaesést várnak, míg az elektromos és elektronikai ipar továbbra is növekvő nemzetközi eladásokat vár, de a közelmúltban tapasztaltnál lassabb üteműt.

Az export várható csökkenését a német gazdaság más mutatói is tükrözik. Az idei év első három hónapjában a fúziók és felvásárlások (M&A) volumene 10 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest, az ukrajnai orosz invázió okozta piaci bizonytalanság miatt, ami 2016 óta a leggyengébb évkezdet volt. Emellett Európa legnagyobb gazdaságának részvénypiacán a Refinitiv adatai szerint a piaci idegesség miatt az idén eddig egyetlen tőzsdei bevezetés (IPO) sem történt. Armin von Falkenhayn, a Bank of America német, osztrák és svájci befektetési banki részlegének vezetője szerint nem is valószínű, hogy húsvét előtt lesz új tőzsdei bevezetés, sőt a jelenlegi piaci körülmények között még a nyár előtt sem valószínű. A német tőkepiacon idén eddig mindössze 0,91 milliárd euró tőkebevonás történt, ami 88 százalékos csökkenés 2021 első negyedévéhez képest.

Kossa Tibor, a Goldman Sachs német és osztrák M&A részlegének vezetője azonban hangsúlyozza, hogy a koronaválság kezdetétől eltérően az M&A-piac nem állt le, most arról van szó, hogy a felek nagyon alaposan megvizsgálják, hogy a háborús helyzet milyen hatással lehet az egyes vállalatokra.

Bár az orosz–ukrán háború a német vállalatok forgalmának csupán 1–2 százalékát érinti, a hosszabb távú következmények feltérképezése erősen leterheli a vállalatvezetőket, ez okoz átmenetileg nagyobb megtorpanást az M&A-aktivitásban

– véli Berthold Müller, a Jefferies DACH befektetési banki részlegének elnöke.

A mostani óvatosság ellenére sikerült néhány, a háború előtt indított felvásárlást lezárni. Ilyen volt például a Siemens 1,3 milliárd dolláros postai és logisztikai üzletágának a hamburgi székhelyű Koerber általi februári felvásárlása. Ennek eredménye, hogy az első negyedévben a fogyasztói szolgáltatások tették ki a német M&A-ügyletek egyharmadát. A technológiai ágazatban történt a német M&A-ügyletek további 31 százaléka. A többi között ilyen az az akvizíció, amit az Atlantia olasz infrastrukturális és közlekedési szolgáltató vállalat hajtott végre, a Siemens közlekedési szoftvereket fejlesztő üzletágának, a Yunexnek a felvásárlásával. A technológiai szektor mellett a távközlés az egyik olyan ágazat, amely háború idején is ellenállónak tűnik. Március elején a Deutsche Telekom 18 milliárd euróra értékelt toronyüzletágának értékesítését indította el, melyhez indikatív ajánlatokat gyűjt.

Kossa Tibor arra számít, hogy a jövőben a felvásárlást kereső német vállalatok egyre inkább Észak-Amerika felé orientálódnak, mivel a jelenlegi környezetben az Európa és az Egyesült Államok közötti növekedési szakadék vélhetően tovább szélesedik. Emellett sok az olyan vállalat is, amely inkább kivárja, amíg a helyzet rendeződik.