Beindult a złoty, a forint nem követi, a szemek Brüsszelen

Az utóbbi hetekéhez hasonló hírzuhatagból gyakran nehéz kimazsolázni, melyik az, amelyik a legjobban mozgat egy-egy árfolyamot, ma reggel így van ez a złoty esetében, amely a régiós társaktól – a forinttól is – elütően szép erősödésbe fogott, míg a magyar fizetőeszköz és a cseh egy helyben topog, miközben második napjába fordul az európai uniós kormányfők és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozója Brüsszelben.

Valamivel 10 óra előtt a złoty 4,74 körül forgott az euró ellenében, ami félszázalékos erősödést jelent, a forint 374,8, a cseh korona pedig 24,69 környékén, szinte változatlan árfolyamokon a tegnapihoz képest. Az euró/dollár árfolyam – amelytől a régiós devizák gyakran kapnak impulzust – szintén nem sokat változott, a piacok feszült figyelemmel követik az EU-csúcs fejleményeit.

Ami a talán legfajsúlyosabb kérdést illeti – Washington sürgetését, hogy az EU is helyezze bojkott alá az orosz energiát –, arról az első ülést követő nyilatkozatok megerősítették, hogy a tagállamok megosztottak, azaz aligha hoznak most súlyos döntést. Az is látható azonban, hogy igen nagy a nyomás, hogy Brüsszel erősítse  a szankciós tüzet Moszkvára. Az amúgy is zavaros vizet felkavarta Vlagyimir Putyin elnök bejelentése is, hogy az oroszok a továbbiakban csak rubelben hajlandók elfogadni a fizetést az EU-ból a sok tagország számára fájdalmasan fontos gázszállításokért.

A háborús régióval szomszédos, történelmi szempontokból is érdekelt, milliós menekülthullámmal szembesülő  Lengyelország a legvehemensebb sürgetője volt annak, hogy az EU azonnal vágja el az orosz energiaszállításokat. Ha ez még sem történik meg, egy szempontból mégis jó hír a lengyeleknek: óriási gazdasági fájdalmakat kerülhetnek el vele, hiszen a közép-európai régióhoz hasonlóan jelentős mértékben orosz energiát fogyasztanak.

A złoty azonban túlteljesíti a régiós társakat, vagyis ehhez képest valami plusz pozitívumot is érzékeltek ma reggel a devizapiaci kereskedők. Egy napja még pont ellenkező előjelű volt a złoty mozgása: akkor hirtelen gyengült – a forintot is magával vonva –, miközben sorra érkeztek a hírek arról, hogy rohamosan tovább romlik Varsó amúgy is rossz viszonya Moszkvával, ráadásul menesztették a fejlesztési minisztert – és a devizapiacon fontos szál, milyen gyorsan és mennyiségben érkeznek az EU-források.

A hírek alapján mára két dolog módosulhatott a złoty szempontjából. Biden elnök nyilatkozatai és ma esedékes látogatása Varsóba a lengyelekre irányítja a nemzetközi figyelmet, és arra a tényre, hogy a keleti zűrzavar következtében Lengyelország kiemelt fontosságú szövetségessé lépett elő Washington számára Európában, amelynek a G20-csoportba kerülni is van esélye, amennyiben onnan – mint Biden sürgette – kiszorítják az oroszokat.

Ezzel függ össze az a fejlemény is, amit a Politico elemez: a geopolitikai átrendeződés következtében háttérbe szorulhat a lengyel jogállamiság elleni európai politikai nyomás, amely az EU-források érkezését is fékezte, tehát releváns a devizapiacok, így a złoty számára is.

A szélesebb háttér azonban változatlan: a szomszédban háború folyik, az eszkalációja továbbra is veszély – bár a szintén tegnap zajlott NATO-csúcs nyilatkozatai megerősítették, hogy a szövetség ki akar maradni a harcokból –, ahogy a szankciós háborúé is, és ez fenntartja a nyomást az eurón – írta Antje Praefke, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője –, amelynek a mozgását a régiós devizák általában követik.