Európa szerte próbálják visszafogni az energia- és üzemanyag árakat a kormányok

Enyhíteni próbálják az európai kormányok az energia és az áruk árának emelkedését, hogy csökkentsék a lakosságra nehezedő nyomást az instabil nemzetközi helyzetben. A napokban számos nemzet jelentett be intézkedéseket, hogy segítségükkel megtarthassák a lakosság támogatását az orosz szankciókhoz, amelyek esetenként saját gazdaságukra is hatással vannak.

A német kabinet tegnapi döntése szerint 4,5 milliárd euró adókedvezményt biztosítanak a fogyasztóknak,

és további támogatásokról tárgyalnak. Franciaország új intézkedéseket vezet be, beleértve a magas energiafelhasználású vállalatoknak szánt támogatásokat, amelyek becslések szerint körülbelül 3 milliárd euróba kerülnek. Görögország pedig további 1,1 milliárd eurót folyósít a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Mindeközben Portugália és Spanyolország áramár-plafonon gondolkozik, és március végéig adókedvezmények sorozatát tervezik bejelenteni.

Németország

Bár Németországban feszültség alakult ki a pártok között – Christian Lindner pénzügyminiszter az atomenergia és a szén kihasználását javasolja addig, amíg átsegítik Európa legnagyobb gazdaságát a jelenlegi energiaválságon, a Zöldek azonban ellenzik az ötletet –, a koalíciónak sikerült kompromisszumos megoldást találnia a fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítése érdekében.

A 4,5 milliárd eurós intézkedéscsomagot szerdán hagyta jóvá a kabinet – írta a pénzügyminiszter Twitteren.

A korábban elképzeltnél magasabb egyszeri fűtési kedvezményt kapnak az alacsony jövedelmű háztartások és diákok, egy két fős háztartás esetében 350 eurót. Az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekgondozási segélyeit is megemelik.

Lindner emellett a benzin árengedményét is tervezi, hogy legfeljebb 3 hónapon keresztül segítse az autósokat megbirkózni a megugró árakkal. Az ideiglenes állami támogatást a tankoláshoz a töltőállomásnál kaphatják, ahol a megszabott kedvezménnyel csökkentik a számla végösszegét, a különbözetet pedig az állam megtéríti az állomásnak. Az intézkedés célja, hogy egy liter benzin ára lecsökkenjen 2 euró alá, ami akár havi 2 milliárd euróba kerülhet a kormánynak. A terv ellenállásba ütközhet a Zöldek részéről, akik szerint az intézkedés egyenértékű a fosszilis tüzelőanyagok támogatásával, és még ha be is vezetik, egyedül az alacsony jövedelmű ingázókra vonatkozhat, semmiképpen sem a társadalom egészére.

Franciaország

Eközben a francia kormány is bejelentett  egy új intézkedéscsomagot, hogy segítsék a háztartásokat, vállalatokat, mezőgazdasági termelőket és a halászokat, hogy meg tudjanak birkózni az ukrajnai invázió gazdasági következményeivel.

A jövő hónapban esedékes elnökválasztás miatt a kormány már tavaly korlátozta a gáz- és áramáremeléseket, és pénzügyi juttatásokat ajánlott fel az alacsony jövedelmű háztartásoknak, hogy megbirkózzanak a magasabb energiaárakkal és az inflációval.

Hosszú válságra kell készülnünk, így különböző intézkedéseket kell hozni a vállalatainkra, munkahelyeinkre és vásárlóerőnkre gyakorolt ​​hatások enyhítéséért -– mondta sajtótájékoztatóján Jean Castex miniszterelnök.

Mivel az ukrán válság további nyomást gyakorol az árakra, Bruno Le Maire pénzügyminiszter bejelentette, hogy a további intézkedések miatt a kormány kiadásainak végösszege 25-26 milliárd euróra nő.

A miniszterelnök elmondásai alapján az új támogatásokkal a kormány fedezi a vállalatok gáz- és villanyszámláinak növekedéséből adódó költségek több mint felét, a magas energiaárakkal vagy az exportpiacok elvesztésével küszködő cégek pedig adó- és bérköltség elhalasztást kaphatnak.

Emellett a rekordmagas üzemanyagárak miatt a hétvégén bejelentett 15 centes literenkénti kedvezményt kiterjeszthetik a járművekben használt földgázra is, a TotalEnergies pedig jelezte, hogy további kedvezményt biztosít a benzinkútjain – közölte a Castex.

Görögország

A mediterrán térség sincs könnyebb helyzetben. A rohamos áremelésekre válaszul Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök szintén tegnap jelenettette be új intézkedéseiket. Az 1,1 milliárd eurós segélycsomaggal mintegy 3,2 millió alacsonyabb jövedelmű görög háztatás terheit próbálják csökkenteni. Továbbá közölte, hogy a pénzügy-, energia- és mezőgazdasági miniszter újabb egy-egy három hónapos rendkívüli programot hirdet meg a napokban a görög gazdaság támogatására.

Oroszország inváziója visszahozta a háborút Európába. A katonai konfliktus hatalmas energiaválságot okoz példátlan áremelésekkel. A háborúnak a következményei az áram, az üzemanyag és egyéb termékek árán látszanak, annak ellenére, hogy ősz óta az állam fedezi az emeléseknek nagy részét, támogatva a háztartásokat és a vállalkozásokat– mondta a miniszterelnök.

Hozzátette, hogy a kormány kiemelten segíti az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat, nyugdíjasokat, gyermekes családokat, akiknek megnövekedett kiadásokkal kell szembenézniük. Különleges rendelkezések lesznek a gazdálkodók és a kisvállalkozások számára is, akiket különösen sújtanak a megemelkedett energiaárak.

Ismét kijelentette, hogy csökken az egységes ingatlanadó (ENFIA), és a görög nemzeti minimálbér is emelkedik, „mert nálunk sajnos még mindig alacsonyak a bérek”. Valamint hangsúlyozta, hogy tárgyal Európai Bizottsággal is, és felszólította az intézményt, hogy kezelje a megugró energiaárak gazdasági következményeit.

Portugália és Spanyolország

Portugália és Spanyolország is az uniós tagországokkal együttműködve kívánja kezelni a kérdést. Teresa Ribera, az ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásokért felelős miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a két kormány közös javaslatot kíván benyújtani a többi európai partnernek áramár-plafon bevezetésére. Eddig sem az Európai Bizottság, sem Németország nem nézte jó szemmel a nagykereskedőnél történő árplafont.

A javasolt maximum 180 euró megawattóránként csaknem 40 euróval maradna el a csütörtöki átlagos áramköltségtől (217 euró), a március 7-i 545 eurótól pedig fényévekkel.

Az intézkedés nem lenne új keletű, spanyol és a portugál szabályozásban már szerepelt egészen addig, amíg egy európai irányelv nemrég megtiltotta a villamosenergia-társaságok általános piaci ajánlatainak korlátozását. Az sem véletlen, hogy a spanyol kormány elnöke, Pedro Sánchez és a portugál miniszterelnök, António Costa közös lépésre szánta el magát, mivel mindkét ország villamosenergia-piaca az ibériai energiapiaci üzemeltető (OMIE) égisze alá tartozik.

Az árplafon bevezetése mellett a spanyol kormány amiatt is sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsa fel az energiahálózatuk összekapcsolását a kontinens többi részével, mivel az árak csökkentése mellett alternatívákat is kell keresni az orosz export helyett. Spanyolország például a régió segítségére lehet a hat újragázosító termináljával.

Spanyolország LNG (cseppfolyósított földgáz) tárolókapacitása rövid távon hozzá fog járulni az EU egészének az Oroszországból importált gáztól való függőségének csökkentéséhez– áll a földgázért felelős miniszter levelében.

Emellett a kormány „alapvető fontosságúnak tartja”, hogy felgyorsítsák a Franciaországgal létesített elektromos összeköttetési kapacitás kiépítését is – a Vizcayai-öbölben a kapacitást megkétszerező új 400 kilométeres tengeralatti-kábel kiépítése jelenleg is folyik.

Továbbá javasolták a 2013-as Midcat projekt feltámasztását is. A projekt keretében a spanyol és francia kormány megállapodott a Pireneusokon átvezető gázvezetékekről – az EU pénzügyi támogatásával –, csakhogy öt évvel később mindkét ország felfüggesztette a projektet. Az infrastruktúra addigra már félig elkészült, Barcelonától mintegy ötven kilométerre eltemetett csőszakaszok vannak, de a kapcsolatok nem lettek még kiépítve. Mostanra azonban számos szakértő kiáll a Midcat újraindítása mellett, és még Pere Aragonés katalán elnök is elismeri a projekt szükségességét.

Levelében Ribera ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra kiépítését mindenképpen „európai érdekű projektként kell finanszírozni, tekintettel arra, hogy fő funkciója a biztonsághoz való hozzájárulás lenne, így nem lehet, hogy csak a spanyol adófizetőket és gázfogyasztókat terhelhetjék a költségek.”