Hatalmas kártérítést követelnek az orosz piacon megégett lízingcégek

A cégvilág egyik eddigi legnagyobb egyedi kárigényével fordul biztosítási partnereihez az ír AerCap, amely az Oroszországban „rekedt” repülőgépflottájának a leírására kényszerül. A világ legnagyobb repülőgép-bérbeadással foglalkozó társasága 3,5 milliárd dolláros kárának megtérítését reméli. 

Az már biztosra vehető, hogy évekig elhúzódó jogi eljárásra számíthat, de még az is előfordulhat, hogy okafogyottá válik a követelése, amennyiben az orosz légitársaságok meggondolják magukat, és felsőbb jóváhagyással visszaadják tulajdonosának a lízingelt flottájukat, amely jelenleg csak a belföldi utasforgalom lebonyolításában vesz részt.

Visszaút már nem lesz

Amint a nemzetközi légtérbe kimerészkednének velük az oroszok, számíthatnak arra, hogy visszaút már nem lesz, hiszen a repülési engedélyüket visszavonták az Ukrajna ellen indított háborúra, a nemzetközi szankciókra hivatkozva. Az AerCap gépei Írországban vagy a Bermudákon vannak bejegyezve, az ott kiállított engedély alapján repülhettek, és hiába módosított egyoldalúan a szabályokon Moszkva és adott saját engedélyt a használatukra, attól az még nem érvényes, még orosz földön sem. A kettős regisztráció ugyanis kizárt. Az orosz flottából eddig 78 lízingelt gépet foglaltak le külföldön az Interfax hírügynökség adatai szerint. Az Aercapnél arányaiban jobban járt az Avolon, amely tizennégy lízingelt gépéből négyre tudta rátenni a kezét.

Az AerCap 135 repülőt adott bérbe az eddig teljesen megbízhatóan fizető orosz légitársaságoknak, ám ebből csak huszonkettőt sikerült különféle úton-módon visszaszereznie. Az ír lízingtársaság eszközeinek 5 százalékát testesíti meg az Oroszországban ragadt flotta, amelyen a folyamatos, ellenőrzött és dokumentált karbantartást sem tudják elvégezni, egyrészt alkatrészhiány, másrészt arra felhatalmazott és kiképzett személyzet nélkül. A szankciók ugyanis az alkatrész-utánpótlást és a szolgáltatásokat egyaránt érintik.

Hiányos lapok a szervizkönyvben

Külön probléma, hogy a gépek esetleges visszaszolgáltatásáig terjedő időszak „fekete lyuknak” számít, mert nem tudni, a gépen mit machináltak, merre repültek vele, így viszont másnak kiadni sem lehet felelősséggel. A bérbeadóknak hétfőig kellett felbontaniuk az oroszországi bérleti szerződéseket az Európai Unió által bevezetett szankciók miatt.

A lízingtársaságok orosz piacon elszenvedett teljes kárát tízmilliárd dollárra becsülik, a polgári repülőgépflotta felét, közel négyszáz gépet külföldről lízingeltek az orosz légitársaságok. A kárigények érvényesítése és behajtása a biztosítótársaságokon nem lesz egyszerű feladat, a társaságoknak kőkemény csatára kell készülniük az egyik iparági szakértő szerint.

Az AerCap viszont már az első negyedévben leírhatja a veszteség tetemes részét, de ennek mértékét Peter Juhas pénzügyi igazgató nem közölte. Jelenlegi oroszországi kitettségüket 2,5 milliárd dollárra becsülte. 

Mindez persze nem viszi csődbe az AerCapet, amely a GECAS tavalyi felvásárlásával toronymagasan vezeti a repülőgép-lízingcégek listáját. Könyveiben december végén 3701 repülő, helikopter, valamint hajtómű szerepel. A cég árfolyama viszont 18 százalékot esett az idén a háborús fejlemények miatt.

A letétnek biztosan lőttek

A többi érintett lízingcég is leírásokra kényszerül majd, első körben a biztonsági lelétek felszabadításával mérsékelik veszteségüket. Ez is több a semminél, 

egy 20 millió dolláros keskeny törzsű gép esetében nagyjából 450 ezer dollárra tehető, ami háromhavi átlagos bérleti díjnak felel meg. A biztonsági letétet általában a bérleti díj egyhavi és négyhavi összege között állapítják meg a felek, függően a bérbevevő hitelbesorolásától. 

A nemzeti légitársaság, az Aeroflot kitűnő adósnak minősült. Volt olyan kínai lízingcég, amely bizalmi alapon, letét nélkül adott neki át gépet üzemeltetésre, míg egy másik kínai társaság számára a dollárletétet egy orosz bank garantálta, ami persze most, a szankciók miatt behajthatatlanná vált.

Minden egybevetve azonban iparági szinten így is menedzselhető marad az orosz piac elvesztése – emlékeztet a Reuters –, mivel az ottani kitettség egyik érintett portfóliójában sem képez 10 százaléknál magasabb hányadot. Más kérdés, hogy az oroszoknak mennyibe kerül majd a háború lezárása után a repülőflotta, a polgári repülés újraszervezése, de ez most rajtuk kívül senkit sem érdekel.

Újabb amerikai repülők a szankciós listán

Az érintettek közül azonban többen is próbálják – lehetőségeikhez mérten – fenntartani kapcsolatrendszerüket a nyugati partnerekkel. Több magánkézben lévő légitársaság felajánlotta a lízingelt gépek visszaszolgáltatását vagy kivonását a forgalomból és „lezsírozásukat”. Az UTair Airlines például mind a kilenc lízingelt Boeing 737 NG típusú gépét hangárba irányította és előírás szerint „pihenteti”. A cég a FlightRadar24 adatai szerint állja is a szavát, a gépek március közepe óta nem repülnek.

Az Egyesült Államok szerdán újabb 78 amerikai gyártású, de orosz fenntartású repülőt vett fel szankciós listájára. Az így immár 178 tagú, döntően Boeingekből álló különítmény tagjai gyakorlatilag nem hagyhatják el Oroszországot a lefoglalás kockázata nélkül. S ha mégis, akkor minden fajta kiszolgálásuk, feltankolásuk vagy karbantartásuk amerikai büntetőintézkedést von maga után.

A legnagyobb orosz cargotársaság, a Volga-Dnepr Group már az első körben leállította összes Boeingjét. A Pobeda polgári légitársaság úgy ítélte meg, hogy 41 Boeingjéből 16 esik a szankciók hatálya alá, ezeket a múlt héten leállította. A friss szankciók az Atrant, az Aeroflot leányvállalatait (Pobeda és Rossiya), az Alrosát, a S7 Airlinest, a Pegas Flyt és a Royal Flightot érintik.