Itt van, miért verik az európai devizákat, a forintot is: dupla a pofon

Háború sosem tud jókor jönni, de ami az európai devizák árfolyamát illeti, ez az újabb pofon számukra különösen rossz időzítéssel érkezett. Az orosz-ukrán küzdelem nyomás alá helyezte az európai devizákat Stockholmtól Frankfurtig és Moszkvától Varsóig, és a gazdasági romboláson túl van egy közvetett, de nem kevésbé kínzó dupla hatása is.

Az energiaellátás bizonytalansága és a kontinensen keresztül-kasul röpködő szankciók tovább turbózzák az inflációt, ugyanakkor a recesszió felé taszítják az épp csak kilábalóba kezdett európai gazdaságot. Az utóbbi pedig elveheti a kedvét attól az egyébként sem acélos elszántságot mutató Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak, hogy kemény kamatszigorítással szálljanak szembe a száguldó termelői és fogyasztói árakkal. Az "igazság pillanata" pedig közeledik a pénzügyi piacokon. A Reuters forrásai szerint az EKB első számításai azt mutatták: a háború 0,4-0,5 százalékot vehet el ez euróövezet idei GDP-jéből.

A mi régiónkban a második hetébe fordult háború hírözöne közepette az vitte a prímet a gazdasági hatások témái közt, hogy a közép-európai devizák jókora verést kaptak, az élen a szokott duóval: a likvid és mozgékony zlotyval és a forinttal, amelyek február 25 óta több, mint 8 százalékot veszítettek a dollárral szemben (a cseh korona "csak" 7-et).

 Kisebb figyelmet kapott, hogy Európa-szerte zuhantak a devizák: tőlünk keletre még sokkal többet (a rubel 21 százalékot), a többi irányban valamivel kevésbé (a svéd korona és az euró 5,  illetve 3 százalékot) miközben az európai menedékdeviza, a svájci frank, tankönyv szerint, erősödött, mégpedig akkorát, amire legutóbb 2015 januárjában volt példa, mikor a svájci jegybank elengedte az árfolyamot.  A frank a paritást, az 1:1 árfolyamot is elérte az euróval szemben.

A háborús sokk pont akkor érkezett, amikor a Federal Reserve közelít a várt gyors kamatemelés Rubikont jelentő kezdetéhez. A következő napokban sorjáznak a fontos jegybanki döntések.  Csütörtökön összeülnek az EKB döntéshozói, a háborúval a háttérben "szégyenlősek" maradhatnak a szigorítást tekintve, és ez a várakozás meglátszik ez euró árfolyamában is: a dollár ellen az 1,1-es kulcsszint is beszakadt alatta és 22-havi mélypontra süllyedt. Még előtte, kedden, követheti az MNB példáját a lengyel jegybank és a várt 50 bázispontnál is nagyobbat emelhet kamatán. A fokozott kamatszigor és a bejelentett piaci intervenciós készség azonban eddig csak lassítani tudta a régiónk devizáinak a gyengülését, miközben a háború folyik, és március 16-án a lovak közé csaphat a legnagyobb nagy is: az amerikai jegybank.

A dollár erősödése már önmagában is nyomást szokott helyezni a feltörekvő piaci devizákra, ezúttal azonban másról van szó, amit jelez, hogy az árupiacokhoz kötött devizák - kivéve természetesen a rubelt - a háború idején nem hogy gyengültek volna, hanem még valamelyest erősödtek is, hisz számukra jó hír az árak emelkedése - mutat rá Jonathan Petersen, a Capital Economist közgazdásza. 

"A globális gazdaság és pénzügyi piacok számára a legrelevánsabb csatorna, hogyan hat a háború az árupiaci árakra és így az inflációra" - fejtegeti kollégája, Oliver Allen. "Hogyan reagálnak  világ nagy jegybankjai, szintén kulcsfontosságú lesz, és nem világos, hogyan haladnak tovább" - tette hozzá. 

A Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője, Tatha Ghose egy olyan összefüggésre hívta fel a figyelmet, ami magyarázatot nyújt rá, miért kaptak különösen nagy verést a közép-európai devizák. Ezt egy grafikonnal példázta, amely rámutat, hogy a régió országainak GDP-je európai összehasonlításban erősen energiafüggő: a legsérülékenyebb Bulgária és Albánia, de a lista első felében helyezkedik el a többi keleti uniós tagországa is, köztük az élen Lengyelországgal.

Megnyugtatóak lehetnek a Reuters múlt heti elemzői felméréseinek eredményei, amelyek szerint a régiónk fő devizái már a hónap végére visszapattanhatnak, egyéves  távlatra pedig nem változtak a kilátások, kivéve, hogy "kiárazták" az előrejelzésekból a régiós társakat túlvágtázó forint év eleji túlteljesítését. Hátradőlni nem érdemes, ugyanis gyakran történik, hogy nagy piaci bizonytalanságok jelentkezésekor az elemzők egyszerűen kivárnak előrejelzéseik felülvizsgálásával.  

Nincs veszélye, hogy a zloty hosszú távon is gyenge marad, és a kormány a gazdaságot támogató további intézkedéseken dolgozik - mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Polsat televíziónak.