Ki hinné el, de még Japán is az inflációval küszködik

Több meglepetés is érte a japánokat és a felkelő nap országába befektetőket szerdán. A várakozásoknál is gyengébben alakultak a kiskereskedelmi adatok, ami rossz hír, a jegybank (BoJ) pedig a piacra lépett, hogy megakadályozza az államkötvényhozamok további emelkedését.

A hozamok az amerikai trendet követik, amit az hajt, hogy a  Federal Reserve a több évtizedes csúcsokra szaladt inflációval harcolva elkezdte kamatemeléseit. Eközben a BoJ fenntartja az ultralaza monetáris politikát, sőt tovább lazítja, akárcsak a szomszédos Kína központi bankja.

Mindkét ázsiai óriás gazdaságban – teljesen eltérően az amerikaitól és az európaitól – gyenge a kereslet, Kínában nem elegendő a kitűzött gazdasági növekedési célok eléréséhez, a japán gazdaság ugyanakkor kifejezetten küszködik, 2021 negyedéveiben hol kicsit nőtt, hol csökkent a GDP, a szerdán közölt februári kiskereskedelmi forgalom adatok pedig éves szinten 0,8 százalékos csökkenést mutattak, pedig az elemzők némi növekedést vártak.

Az inflációs várakozások Japánban nem elég erőteljesek ahhoz, hogy a háztartások előrehozzák a fogyasztásukat. Ugyanakkor az üzemanyagok, a nyersanyagok és az élelmiszer árának emelkedése elég erős ahhoz, hogy intézkedésekre ösztökélje Kisida Fumio kormányát a háztartások és a vállalkozások védelmében. A miniszterelnökön egyébként is nő a nyomás, hogy emelje a kiadásokat, és ezzel szilárdítsa meg helyzetét a Liberális Pártban a nyári felsőházi választások előtt. A 10 százalékhoz közelítő közép-európai mutatókat látva talán el se hinnénk, hogy mindez az egy százalékot sem elérő infláció mellett történik Japánban, igaz, a termelői árindex közel 10 százalék.

A csomagot – amelynek egyes törvényhozók szerint el kellene érnie a 10 ezer milliárd jenes (81 milliárd dollár) méretet – április végére állítják össze. Szerdán az ipari minisztérium a törvényes felső határra, literenként 25 jenre (68 forintra) emelte 18,6-ról a benzinre a kereskedőknek járó támogatást a csütörtökön kezdődő hétre.

Az inflációs aggodalmat az is fokozta, hogy a napokban hétéves mélypontra gyengült a jen árfolyama a dollár ellen, ami drágítja az import árukat. Szerdán a BoJ lazító lépése ellenére visszapattant, mert a piacon arra számítanak, hogy a jegybank és a kormány lépéseket tenne, ha a jen tovább gyengülne.

Késik a legenda, esik a tőzsde

A jen visszapattanását a Nikkei tőzsdeindex csaknem egy százalékos esése kísérte, részben a Nintendo hat százalékos zuhanása miatt. A papír korábbi emelkedése a gyengébb jennek is köszönhető volt, ami növeli az exportbevételeit. Ráadásul a cég rossz hírt jelentett be, amiből bevételei jelentős zsugorodását olvasták ki a befektetők: nem idén, hanem csak jövő tavasszal bocsátják ki a népszerű Zelda legendája videó játék franchise új részét.