Kína nem hátrál ki az orosz barátságból

Peking hajlandó közvetítőként fellépni az ukrajnai válságban, és segélyeket is küld a kelet-európai országnak – jelentette be hétfőn Vang Ji, a kínai külügyminiszter a parlament éves ülésszakán tartott sajtótájékoztatón. Nyilatkozatában számos kérdést érintett, kitért az orosz és európai kapcsolatokra, a téli olimpiára, az Egyesült Államok nemzetközi tevékenykedésére, a külföldön tartózkodó kínaiakra, valamint Tajvan kérdésére is. 

A szigettel kapcsolatban Vang sérelmezte, hogy kettős mércét alkalmaznak velük szemben: egyesek tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását, de ismételten sértik Kínáét Tajvannal kapcsolatban.

Orosz–ukrán konfliktus és a kínai állampolgárok

Úgy tűnt, az orosz–ukrán konfliktus felkészületlenül érte és kellemetlen helyzetbe hozta Pekinget. Felszólalásaiban disszonancia mutatkozott, hiszen nem volt hajlandó elítélni szövetségesét, vagy inváziónak nevezni akcióját, ugyanakkor kijelentette, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását. A Nyugat eközben arra sürgette a népköztársaságot, hogy használja fel a kapcsolatát Oroszországgal és lépjen fel közvetítőként.

A külügyminiszter bejelentette, hogy üdvözli az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat, és hajlandó közvetítői szerepet játszani, valamint a Kínai Vöröskereszt is küld sürgősségi segélyt a kelet-európai nemzetnek.

Kína és Oroszország kapcsolata

Nyugalomra van szükség... ahelyett, hogy olajat öntenénk a tűzre– mondta, és további párbeszédre szólított fel. Vang szerint a Kína és Oroszország közötti kapcsolatok nem változnak, függetlenül a nemzetközi közösség előtt álló kihívásoktól.

Kína és Oroszország kapcsolatát semmilyen harmadik fél nem befolyásolhatja– jelentette ki, hozzátéve, hogy a két nemzet ,,ellenzi a hidegháborút és az ideológiai konfrontációt”. Elmondta, hogy továbbra is folytatják az együttműködést, miután három héttel az invázió előtt korlátlan stratégiai partnerséget kötöttek.

Kínai állampolgárok Ukrajnában

Az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokkal kapcsolatban ismertette, hogy Hszi Csin-ping elnök többször kért tájékoztatást róluk, és „minden lehetséges segítséget” felajánlott azoknak, akik még mindig a háború sújtotta országban tartózkodnak. Vang kifejezte háláját azoknak, akik eddig segítették a kínaiak evakuálását Ukrajnából, Oroszországból, Moldovából és Fehéroroszországból.

A tajvani kettősmérce

Az ukrán helyzetről áttért a tajvani kérdésre, és kiemelte, hogy alapjaiban különbözik Ukrajnától, mivel „tisztán belügyről” van szó, nem pedig két ország közötti konfliktusról. Hozzátette, hogy „bizonyos amerikai felek” csak arra használják a szigetet, hogy ezzel fékezzék Kína felemelkedését. Csakhogy ezzel veszélybe sodorják Tajvant, aminek elviselhetetlen következményei lesznek az Egyesült Államokra nézve – mondta Vang.

Azzal is vádolta Washingtont, hogy nem váltotta be ígéretét, miszerint kerüli a konfrontációt Pekinggel, és nem szorgalmazza Tajvan függetlenségét. Vang szerint az Egyesült Államoknak kölcsönös együttműködésre és békés együttélésre kellene törekednie Kínával.

Hidegháborús mentalitás

A külügyminiszter egy meg nem nevezett „nagyhatalmat” azzal is gyanúsított, hogy „hidegháborús mentalitással” rendelkezik, és meg akarja őrizni világhegemóniáját. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Kína kifejezetten ellenzi a hegemóniát, és elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi kormányzást minél inkább az egyenlőség felé terelje. Minden országnak fel kell hagynia az abszolút biztonságra való törekvéssel, és párbeszéden keresztül kell megoldást keresniük – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Téli olimpia értékelése

A pekingi téli olimpiával kapcsolatos kérdésekre Vang elmondta, hogy a játékok sikere – az omikron koronavírus-változat veszélye és egyes országok „politikai beavatkozása” ellenére – bizalmat hozott az instabil világba. Akárcsak az előző kérdésnél, itt sem nevezett meg más országot, és nem említette közvetlenül a játékok amerikai diplomáciai bojkottját sem.

Kapcsolatok Európával

Ezután sorra vette Kína nemzetközi kapcsolatait. Kína Európához fűződő kapcsolatáról elmondta, hogy nem függ harmadik felektől, és Peking határozottan támogatja Európa „stratégiai autonómiáját”. Vang kiemelte, hogy a Kína és az EU közötti kereskedelem tavaly több mint 800 milliárd dollárt tett ki, így mérvadó szerepet játszott a világkereskedelem fellendülésében.

Az ázsiai-csendes-óceáni térség „nem sakktábla”

Az ázsiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatban kijelentette, hogy Peking elkötelezett a kapcsolat elmélyítésében, legyen szó akár a kutatási és fejlesztési együttműködésekről az oltóanyagok és gyógyszerek terén. Kiemelte, hogy a térség nem lehet a nagyhatalmi politika sakktáblája, és az ázsiai országokat nem nézhetik a geopolitikai összecsapások gyalogjainak.

,,Remeg a föld” Japánban

A közeli Japánnal kapcsolatban megjegyezte, hogy történelmi problémáik vannak, ráadásul vannak olyan erők Japánban, amelyek nem akarnak stabil kapcsolatot ápolni Kínával. Ha az alap nem jó, remeg a talaj– mondta Vang, hozzátéve, hogy Tokiónak kerülnie kellene a feszültségkeltést, és nem feltétlenül a legjobb stratégia, ha Washingtonnal és Tajpejjel szövetkezik.

Észak-Korea nukleáris tárgyalásai

A kínai külügyminiszter felszólította Washingtont, hogy alakítson ki bizalmat Phenjannal, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem használhatja Észak-Koreát geopolitikai tárgyalási alapként. Felajánlotta, hogy Kína szívesen játszik konstruktív szerepet az észak-koreai nukleáris tárgyalásokon.

Kína-India határvita

Vang kitért az indiai határvita kérdésére is. Figyelmeztette a dél-ázsiai országot, hogy a vita nem nem érintheti kétoldalú kapcsolataikat és együttműködésüket, valamint hangsúlyozta, hogy a nézeteltérést tárgyalások útján kell megoldani. Szem előtt kell tartani, hogy Kínának és Indiának inkább partnereknek kell lenniük, mint riválisoknak.

G20-csúcs Indonéziában

Az indonéz G20-csúccsal kapcsolatos kérdéseknél említette, hogy Kína támogatást és segítséget ajánl Indonéziának a rendezvény megszervezéséhez. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a csúcs meg fogja védeni a feltörekvő piacok és a fejlődő országok érdekeit.

Az „alapérdekek” támogatása Közép-Ázsiában

Kína emellett érdekelt a közép-ázsiai országokkal való együttműködés elmélyítésében a járvány, az energia, a mezőgazdaság, a kultúra és a digitális gazdaság területén – mondta Vang. Kijelentette, hogy Kína és a közép-ázsiai térség nemzetei készek határozott támogatást nyújtani egymás „alapérdekeinek” érdekében.

Szorosabb kapcsolatok Latin-Amerikával

A külügyminiszter kitért a latin-amerikai térségre is: elmondta, hogy Peking mélyíteni szeretné az az együttműködésüket, mivel a régió és Kína közötti kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta a 400 milliárd dollárt, és a járvány leküzdésében is aktívan segítette az országokat.

Hatalmi vákuum a Közel-Keleten

A Közel-Kelettel kapcsolatban megjegyezte, hogy Kína soha nem követett geopolitikai érdekeket a térségben, és nem is volt érdekelt a régió hatalmi vákuumának betöltésében. Az elmúlt több tucat évben a régión kívüli hatalmak felváltva avatkoztak be a közel-keleti ügyekbe, és időről időre sértették a régió és lakosságának érdekeit. Úgy gondoljuk, hogy ez elfogadhatatlan a 21. században.

„Mély humanitárius válság” Afganisztánban

Végül az afganisztáni helyzetről osztotta meg a kínai vezetés véleményét. Szerintük az Egyesült Államok „mélységes humanitárius válságot” hagyott maga után az országban, miután hirtelen visszavonult. Elmondta, hogy Afganisztánnak most az a prioritása, hogy biztosítsa a népének szükséges humanitárius segélyt. Kína szorgalmazza, hogy mihamarabb oldják fel a nemzetközi szankciókat a tengerentúli bankokban tartott afgán vagyonról.