Luxuscikkekbe menekítik pénzüket az orosz gazdagok

A nyugati szankciók padlóra küldték a rubelt éppúgy, mint a moszkvai tőzsdét – mely napok óta ki se nyitott –, ezért az ország gazdagjai luxusórákba és ékszerekbe igyekeznek minél többet átmenteni a vagyonukból. A Bloomberg a Bulgarit vezető Jean-Christophe Babinnal készített interjút a kialakult helyzetről, aki elmondta, hogy az események rövid távon valószínűleg növelték az oroszországi forgalmat, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a SWIFT-korlátozások teljes körű bevezetése a későbbiekben megnehezítheti, sőt akár teljességgel lehetetlenné is teheti az exportot Oroszországba.

Noha egyre több márka dönt amellett, hogy elhagyja a háborút indító országot, a luxusmárkák egyelőre nincsenek köztük sem a divat, sem az ékszerek, sem a drága órák világából, annak ellenére sem, hogy a Morgan Stanley becslései szerint a Bulgari-tulajdonos LVMH és a Swatch-csoport bevételeinek kevesebb mint 2 százaléka származik az országból, és a Cartier-tulajdonos Richemont esetében sem érik el az orosz bevételek a 3 százalékot sem.

A szélsőséges egyenlőtlenségek miatt a Bernstein elemzője, Luca Solca szerint elsősorban a legdrágább cikkek forgalmazóit – mint a Richemont – érintheti érzékenyen a helyzet, míg az aspirációs középosztályt kiszolgáló cégek – mint az LVMH vagy a Gucci-tulajdonos Kering – kitettsége kisebb lehet. Solca szerint sincs 5 százaléknál nagyobb kitettségük ezeknek a márkáknak Oroszországban és Ukrajnában. Elmondta azt is, hogy 

az orosz piacról való kilépés ugyan kieső bevételekkel járna, ám ezt ellensúlyozná a pozitív kép, amit a többi piacon nyernének ezzel. 

A teljes orosz luxuspiac 2021-ben 6,75 milliárd dolláros forgalmat hozott.

Az egyenlőtlenségek jelentőségét Édouard Aubin a Morgan Stanleytől is kiemelte, amikor elmondta, hogy 

a közvélekedéssel ellentétben a luxusmárkák nem a rendkívül egyenlőtlen, hanem a homogénebb társadalmakban fogynak jól. 

Példaként hozta fel az orosznál jóval egyenlőbb dél-koreai társadalmat, ahol az egy főre jutó luxuscikkvásárlás jóval magasabb, így a kelet-ázsiai ország felel a globális forgalom 5-6 százalékáért. Az iparág növekedését főként a globális közép- és felső középosztály vásárlásai hajtják.

Ennek ellenére egyelőre kevés a jele, hogy ezek a cégek ki akarnának vonulni Oroszországból. A Richemont ugyan múlt hét csütörtökön bezárta minden orosz üzletét, de szombatra újra kinyitott. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a SWIFT-szankciók, a légtérzár és a logisztikai cégek bojkottja miatt a divatmárkák is kénytelenek lesznek lehúzni a rolót Moszkvában és Szentpéterváron.