Ezért okozna az energiaembargó nagyobb fájdalmat Közép-Európában

A Washington által bevezetett, és az Európai Unió számára is javasolt embargó az orosz energiára eltérő mértékben érintené a tagországokat.  A hatás mérhető a felhasznált orosz energia mennyiségében is, de ettől függetlenül az embargó általában is növelné a hiányt az energia európai piacain. A Commerzbank deviza- és feltörekvőpiaci elemzője, Tatha Ghose azt szedte össze, mennyire energia-intenzívek az európai országok, azaz egységnyi GDP előállításához mennyi energiára van szükségük.

Az Eurostat adatai alapján összeállított sorrend azt mutatja, hogy a közép- és kelet-európai országok egységnyi gazdasági teljesítményéhez jóval több energiára van szükség, mint nyugaton. A legenergiafüggőbb Bulgária és Albánia, de Lengyelország is "előkelő" helyen van a listán, és az energiaigényes gazdaságok közt van Magyarország is. 

Az EU állam- és kormányfőinek csütörtök-pénteki csúcstalálkozójára készülődve a napokban több magyar kormánytisztviselő - köztük Orbán Viktor miniszterelnök is - kifejtette, hogy súlyosan sértené a magyar érdekeket, ha az EU is kivetné az olaj- és a gázszankciókat Oroszországra. 

Az EU-tagok erősen megosztottak az embargó kérdésében, ezzel a vitával megjelent az első nagy repedés a nyugati országok Oroszország elleni frontján - összegezte a fejleményeket a Politico. Az orosz földgáztól és kőolajtól erősen függő Németország előre elutasította az energiaimport tiltására tett amerikai javaslatot, bár a Commerzbank adataiból látszik, hogy a német GDP-t kevésbé viselné meg az energiahiány, mint a legtöbb EU-tagországét.

A földgáz ára Európában felszökött az amerikai embargó hírére, de ma visszavonult, mivel azok a várakozások erősödtek, hogy az EU nem csatlakozik az energiaembargóhoz.