Szabadulnának a kötvényektől a jegybankok

A kötvénypiac eddigi legnagyobb vevői, a jegybankok hamarosan a legnagyobb eladóvá válnak, ahogy a gazdaság-élénkítő kötvényvásárlási programok befejeztével az intézmények nekilátnak portfóliójuk kitisztításának. Több ezer milliárd dollár adósság gyűlt fel a központi bankoknál a 2008-as pénzügyi válságot követő, majd a pandémia folyamán egyre intenzívebbé váló mentőakciók során.

Az amerikai Federal Reserve és a Bank of England (BoE) vezeti a sort, még jobban megnehezítve a kötvénybefektetők dolgát, akiknek az erősödő inflációs környezet miatt eddig sem volt könnyű. A Bank of America egy elemzése szerint a történelem folyamán először következik be az, hogy a jegybankok mérlege összességében zsugorodik. 

Néhány központi banknak egyáltalán nincs gyakorlata ebben, mint ahogy a befektetők sem voltak még ilyen helyzetben. 

A startpisztoly a BoE-nél dördült el elsőként. Februárban közölték, hogy elkezdik fokozatosan leépíteni a 895 milliárd font értékű kötvényportfóliót, amelyet az elmúlt 13 évben vásároltak össze. 

Megszűnik a lejáró államkötvények újravétele, és az összesen 20 milliárd font értékű vállalati adósságot sem újítják meg. Piaci várakozások szerint a jelenlegi 0,5 százalékos jegybanki alapkamat májusban emelkedhet egy százalékra, s erre az időpontra teszik azt is, amikor a BoE aktívan nekilát kötvényei piacra dobásának.

A Fedtől érkezett jelzések szerint az amerikaiak is elkezdik az idén a portfóliótisztítást, az első kamatemelés náluk márciusra várható. A piac 2022-ben három-öt szigorításra számít. Ha az utóbbi variáció következik be, akkor a harmadik havi emelés várhatóan 25 bázispontos lesz, ha az előbbi, akkor feltehetően 50 bázisponttal indítanak. Van azonban olyan várakozás is, amely szerint hat kamatnöveléssel igyekszik majd az intézmény gátat szabni az elszabaduló inflációnak

Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan jókora fáziskéséssel követi majd két társát. Az általuk felvásárolt kötvényportfólió leépítésének a megkezdése nem valószínű ebben az évben, viszont a vételeket valószínűleg ők is megszüntetik.

Az ismeretlen vizekre tévedő kötvénypiacon érződik a bizonytalanság. A várható kamatemelésekre a hozamgörbe rövid vége, a rövidebb lejáratú kötvények árfolyama gyorsan reagált. A hosszabb lejáratokon azonban kivárás, bizonytalanság tapasztalható; a befektetők iránymutatásra várnak a jegybankoktól. Egyelőre úgy tűnik, hiába. A Fed januári ülésén közölte ugyan, hogy valószínűleg helyénvaló mérlegének egy jelentősebb mértékű csökkentése, valamint azt is, hogy addig nem kezdi el a kötvényportfóliótól való megszabadulást, míg kamatot nem emelt. Arról azonban, hogy az előbbi mikorra várható, nem nyilatkozott. Azt viszont elmondták: a leépítés valószínűleg gyorsabb ütemű lesz, mint a legutóbbi hasonló folyamat, amely a 2008–09-es pénzügyi krí​zis után zajlott le. Akkor 2017-ben kezdték el a mérleg szűkítését, durván két évvel az első kamatemelést követően. 

Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a mennyiségi lazítás, vagyis a kötvényvásárlási program fő üzenete az volt, hogy a jegybank tartósan alacsonyan kívánja tartani a kamatokat. 

Ennek alapján hasonló logikára lehet számítani az ellenkező irányú folyamatban is. A Fed nem jelezte, hogy mérlegének a szűkítése a kamat​emelések alternatívája lehetne, viszont folyamatosan hangsúlyozza, hogy a kamat az elsődleges fegyvere az infláció ellen folytatott küzdelemben. Így a befektetők arra következtetnek, hogy a két eszköz kiegészíti egymást a központi banki műveletekben. Mindebből az következik, hogy minél korábban kezdi el a portfóliótisztítást a jegybank, annál intenzívebb kamatemelési ciklusra lehet számítani. Feltételezhető az is, hogy a Fed árgus szemekkel figyeli majd, hogy a piac miként reagál a BoE lépéseire, s a tapasztalatokat felhasználja saját ütemezésének a kialakítására.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható