Szovjet színvonalra süllyesztik a szankciók az orosz gazdaságot

Az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszul újabb megtorló intézkedéseket hagytak jóvá kedden Brüsszelben, amelyek még ma életbe is lépnek. Az immár negyedik szankciós csomag keretében az Európai Unió megtilt minden tranzakciót a különböző ágazatokban működő állami tulajdonú vállalatokkal, amelyek a Kreml katonai-ipari komplexumához tartoznak. 

A cél elzárni az orosz ipart a szükséges fejlett technológiáktól. 

Emellett behozatali tilalmat rendeltek el az uniós védettség hatálya alá tartozó acéltermékekre, ami az Európai Bizottság közleménye szerint Moszkva számára körülbelül 3,3 milliárd eurónyi exportbevétel-kiesést jelent. Az orosz áruk pótlására megnövelt importkvótákat osztanak szét más harmadik országok között.

A csomag része befektetési tilalom az orosz energiaágazatba – korlátozott kivételekkel, amelyek a polgári célú atomenergiát és bizonyos, az EU-ba visszaszállítandó termékeket illetik. Leállítják háromszáz eurónál drágább uniós luxuscikkek exportját is, amellyel közvetlenül az orosz elitet célozzák. Kibővítették a vagyon-befagyasztással szankcionált oligarchák listáját, amelyre így felkerült például Roman Abramovics és Viktor Rasnyikov, a világ egyik legnagyobb acéltermelő vállalatának, az MMK-nak a tulajdonosa, kimaradt viszont többek között Oleg Gyeripaszka. Ugyancsak megtiltották, hogy uniós intézetek hitelminősítési szolgáltatást nyújtsanak Oroszországnak és orosz vállalatoknak, így Moszkva még inkább elveszíti az EU pénzügyi piacaihoz való hozzáférést. 

Emellett az EU a Világkereskedelmi szervezet (WTO) más tagállamaival együtt megfosztja Oroszországot a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvével járó előnyöktől.

Az EU mellett kedden újabb büntetőintézkedéseket jelentettek be Japánban is, így immár 61 orosz állampolgár szerepel a szankciós listán, köztük a parlament 11 tagja, Viktor Vekszelberg milliárdos és Jurij Kovalcsuk bankvezető családjának öt tagja, akiknek a szigetországban lévő vagyonát hozzáférhetetlenné tették.
Az egyre szélesebb körű és átfogóbb nyugati szankciók szakértők szerint akár harminc évvel, 

a szovjet idők szintjére vetheti vissza az orosz gazdaságot, 

és öt évre jelentősen csökkentik az életszínvonalat. „Olyan spirálban vagyunk, ahol nem tudjuk, mennyi meg nem valósult veszteség van még hátra. Még mindig nem zárhatjuk ki, hogy a rubel összeomolhat” – nyilatkozta a CNBC-nek Maximillian Hess, a Foreign Policy Research Institute Eurázsia programjának kutatója. A rubel az elmúlt hónapban negyven százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben, és gyakorlatilag használhatatlan az országon kívül. Mivel a jegybank devizatartalékjának majdnem a felét zárolták, a külföldi államadósságot – köztük a szerdán esedékes több mint 100 millió dollárnyi kötvénytörlesztést – Moszkva rubelben szándékozik kifizetni, ám ezt a szerződés nem teszi lehetővé, vagyis az ország technikailag fizetésképtelenné válik.

Egyelőre zárva marad a tőzsde

Az orosz pénzügyi rendszer stabilitása érdekében egyelőre nem indítják újra a kereskedést a moszkvai tőzsde részvényszekciójában – közölte a felügyeleti szervként működő jegybank, amely szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben „a befektetőket érzelmi lépések hajtanák”, ami „indokolatlan veszteségekhez” vezethet. A kereskedés február 28-a, az első nyugati szankciók bevezetése óta szünetel. Bejelentették azt is, hogy a legközelebbi, pénteki kamatdöntő ülés után Elvira Nabiullina, a központ bank elnöke csupán bejelentést tesz, sajtótájékoztatót nem tart. A piac arra számít, hogy a héten nem változtatnak az alapkamat 20 százalékos szintjén.