Súlyos munkaerőhiányra panaszkodnak az idegenforgalomban érdekelt munkáltatók Romániában, és más ágazatok esetében alkalmazott állami kedvezményeket kérnek, miután, az elmúlt két évben 60 ezer dolgozó hagyta ott a szektort a járvány okozta nehézségek miatt – hívta fel a figyelmet a szállodaipari szövetség elnöke. Calin Ile elmondta, hogy a pandémia kirobbanása óta a vendéglátóipari egységek közel 10 százaléka húzta le végleg a rolót. Sokkal többen is így tehettek volna, ha a kiemelkedően sikeres 2019-es szezon megtakarításai nem lettek volna. A túléléshez szükséges tartalékok, az átmeneti állami támogatások és a tavalyi részleges nyitás bevételeinek köszönhetően a többség úgy-ahogy talpon tudott maradni. Több tízezren azonban más ágazatban helyezkedtek el, hiányukat pedig nehéz pótolni az alacsony jövedelmek miatt.
Calin Ile úgy véli, az ágazat helyzetén foglalkoztatásösztönző támogatásokkal kellene segítenie a kormánynak, mert enélkül nem tudják visszacsalogatni a dolgozókat. Az ágazat képviselői olyan állami kedvezményeket szeretnének, mint amilyenben az IT-szektor és az építőipar dolgozói részesülnek, de annak is örülnének, ha a hatóságok több éves ígérgetés után végre törvényesítenék a borravaló intézményét. Romániában az IT-dolgozóknak 2004 óta nem kell jövedelemadót fizetniük, ez jelenleg mintegy 104 ezer alkalmazottra vonatkozik, míg az építőipari munkások keresete 2019 óta adómentes utóbbiak ugyanakkor egészségbiztosítási hozzájárulást sem fizetnek, a társadalombiztosítási járulékuk pedig 25 helyett csak 21,75 százalékos.
A nehézségek ellenére a turizmus lassan kezd magához térni a járvány okozta sokkból: tavaly 43 százalékkal, 20,65 millióra nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma, amiből 18,82 milliót a belföldi turisták töltöttek el, ez 40 százalékos növekedés a járvány megjelenésének évéhez képest. 2019-ben egyébként 29,87 millió vendégéjszakát jegyeztek, ezt 13,27 millió turista töltötte el. Sokatmondó, hogy tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban, és többnyire azokban a régiókban nőtt az értékesítés, ahol 2020 előtt nagyobb volt a turistasűrűség, a járványhelyzetben ugyanis a kereslet a kisebb, eldugottabb szálláshelyek felé mozdult el. Az energiadrágulás is keresztbe tesz az ágazatnak, sok vendéglátóipari egység képtelen kifizetni a gáz- és villanyszámlát. Az egykori szász városban, Segesváron a szálláshelyek több mint 80 százaléka ideiglenesen – egy részük végleg – bezárt a magas energiaárak miatt, az alkalmazottakat pedig kényszerszabadságra küldték. A helyzetet most az ukrán háború elől menekülők áradata is súlyosbítja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.